Hőség van,hallom mindenhonnan Hazám környékéről!Hőségriadók sárga piros kódok...stb
Nos,itt Cipruson nem tudom mi van,csak az igaz,hogy 47 fok van árnyékba!A lakásban ahol lakunk kb 40 45 fokot mutat a hőmérő.Irtózatos mikor nem kapsz levegőt,szívod de mintha nem volna elég,égeti a tüdődet,folyik a víz rólad ha megmozdulsz,most írás közben is tócsa van alattam.Érdekesség képen megmértem a falak főmérsékletét a lakásunkba,45,48 fokot mutatott a lézeres hőmérő.No de dolgozni is kell,s ott nincs légkondi,napi kb 10 l vizet izzadok ki,és 15 l vizet iszom meg,és még szerencse,hogy árnyékba dolgozunk,mi lenne a napon?
Eszembe jut időnként az otthoni fenyvesek árnyéka,illata,és elönt a honvágy,hiába nézelődöm itt nincs még hasonló sem ami megnyugtatna egy kicsit!Lázálomként élem meg a mindennapokat.Hőség nappal,hőség éjjel,a szél is csak forró levegőt hoz,a csapon a hideg víz helyett olyan forró víz folyik,hogy legalább 10 percig engedned kell,hogy be tudj állni alája,s akkor éppen csak hogy nem éget no ez a hőség!A tenger vize melegebb mint a testhőmérsékleted,tehát nem hűsít,inkább felmelegít,nincs hova menekülj,csak lihegsz és nézel ki magadból.
Eszedbe jutnak az otthoni hűvös erdők,a folyók,a rétek,s csak sóhajtani tudsz,s visszavágyni,aztán fogadat összeszorítva újra nekifogni a munkának,s remélni,hogy egy napon hazaérsz,s élvezni fogod a fenyvesek ölelését,a folyók hűs simogatását,a rétek,mezők simuló ragaszkodását....,jó hogy jöttél te ide tartozol!
De mesze van még az a nap,inkább nem gondolsz rá,mert fizikai fájdalom,amit érzel.Végzed a munkád,teljesíted a parancsot,húzod az igát,mert te választottad,neked kellet,és örvendesz,hogy ez is van!A válság itt is érezteti hatását,mind kevesebb a munka,minden nap csak azt hallod,hogy nem biztos hogy jövő hónapba még dolgozhatsz,és a kis otthonod jut eszedbe,amit elvesztesz ha itt munka nélkül maradsz!A gyerek aki mindent megtett a hiányodba,hogy bebizonyítsa a melletted állást azzal hogy jól tanult,jelesen érettségizett,pedig nem segítetted mert nem volt rá mód,csak távolról próbáltad tanácsokkal kérésekkel irányítani,és ő meghallgatott,könnyeket csalva időnként a szemedbe,és büszkeséggel töltve el a szívedet!Talán ő aki a legjobban megszenvedné az otthon elvesztését,mindamellett,hogy egyetemre megy,és nem lesz szüksége a lakásra,de az otthona,ahova mindig visszatérhet, ha elvesz gyökértelenül marad.Nincs ahova hazatérjen,ahol a szüleit várja haza,s ő is hontalanná válik mint mi.
No de van még munka,van még remény,mert végül is nem mi számítunk most már,hanem ő,az ő jövője van a kezünkbe,és ezzel nem lehet játszani!Nekem nem sikerült,de amíg a két kezem erejéből tudom segítem őt,hogy ne keljen átmenjen amin én mentem át,addig segítem,végül is ez az életem értelme!Tűröm a hőséget,tűröm a munkát és reménykedek,hogy neki könnyebb lesz mint nekem,és amíg bírom tartom az otthont,hogy legyen hol találkoznunk,időnként ha hazatérünk mindannyian! Isten engem úgy segéljen!