Húsvét közeledvén, gyergyóalfalvi emlékeimet szeretném megosztani, hátha valaki " idegenbeszakadt "alfalvinak örömet szerzek vele.

Húsvéti „ kókonyaszentelés „ Gyergyóalfaluban

„ Húsvét tiszta áldozatját
A hívek áldva- áldják.
Bárány megváltja nyáját,
És az ártatlan Krisztus
Már kiengeszteli értünk Atyját.”

( Húsvéti szekvencia)

Húsvét a keresztény világ legnagyobb és legszebb ünnepe. Már a természeti népek örömünnepet ültek ebben az időben, örültek a tavasznak, a természet újjáéledését ünnepelték.
A Húsvét előtti 40 napos testi és lelki böjt után , végre szabad húst enni, szabad mulatozni , táncolni, dalolni. Ilyenkor előkerülnek a kamrákban féltve őrzött gyönyörű sonkák, füstölt kolbászok. A téli disznóvágáson a gazdasszony már gondol a Húsvétra, a legszebb sonkát, a legcsinosabb füstölt kolbászt gondosan elteszi Húsvétra.

Szülőfalumban Gyergyóalfaluban, , ahol a lakosság majdnem teljes mértékben katolikus vallású, gyönyörű húsvéti népszokásokat őriznek, melyekből van olyan, mely tudomásom szerint csak ott honos.
A nagyhét testi, lelki készülődéssel telik. A gazdasszony kitakarítja házát, a gazda az istállót, udvart teszi rendbe.
Nagyszerdán, már szigorú böjtöt tartanak, nem esznek húst, és naponta a felnőttek csak egyszer lakhatnak jól. Ilyenkor főtt aszalt gyümölcs, savanyú káposzta, olajos pityóka a napi eledel. Még tejet, tojást is csak a gyermekek ehetnek. A böjt kissé „enyhébb” formában Húsvét reggelig tart.
Nagycsütörtökön , miután a harangok „ elmennek Rómába” a feltámadásig már csak „ kelepelnek.” Fa kereplők hangjai köszöntik a hajnalt, búcsúztatják a napot.
Különleges szokás Alfaluban a „ Jézuscsókolás”. Nagypénteken , a csonka mise végén a bal oldali mellékoltár asztala alatt rendezik be a barlangszerű sírt. Ekkor kezdik őrizni Jézus sírját a helyi tűzoltók, az őrzés a feltámadásig tart. Egyszerre négy , székely népviseletbe öltözött „ katona „ áll őrt a sírnál. Óránként váltják egymást, az őrséget felváltó felvezető rendszerint egy tiszteletben álló ember.
A fejükön első világháborúból fennmaradt francia katonasisakot viselnek, mely úgy ragyog mint egy csillag. Nagypénteken délután a nagyszülők elviszik unokáikat Jézuscsókolni a sírban fekvő Jézushoz.
Nagyszombaton a feltámadáskor , a szentmise végeztével , a hívek kivonulnak a templomból, és kezükben égő gyertyákkal megkerülik a templomot, több száz torokból felcsendül a „Feltámadt Krisztus e napon” miközben a „ rezes banda” végig kíséri a körmenetet.
Húsvét Vasárnap hajnalán, már 5 órakor ébredezni kezd a falu. Itt- ott fények gyúlnak, minden házból valaki készülődik a templomba. Fél hatkor, nyikorognak a kapuk, és pillanat alatt az utcák megtelnek emberekkel. Gyönyörű terítőkkel letakart kosarakat cipelnek, székely népviseletbe öltözött „ gyermekek, ifjak, vének „. Mindenki siet, mert aki későn indul, már nem „ fér” be a templomba, akármilyen nagy is a templom. Székelyéknél bizony még elég hideg van Húsvétkor. Gyakran van olyan év, hogy mire kijövünk a templomból , a kint „ szorultakat „ belepi a hó kosarastól, mindenestől. A hajnali mise a tűz megszentelésével indul, majd elkezdődik a szertartás. Befejezéseként a pap megszenteli a templomba elhozott ételeket. A kosarakban van minden, mi „ szem- szájnak ingere.”Kis üvegben jóféle pálinka, nagyobban finom szőlő bor, amit pityókával cserél a gyergyói ember. A kosárban ékeskedik a „ kókonya”. Ez egy édeskés , kalácstésztából sütött, szépen megfont kenyérke. Sonkával igen finom, különleges étek. A tojás meg van hámozva, kettévágva, sózva, borsozva , meglocsolva a sonkalé zsírjával. Várja megszentelését a töltött bárány, sonka, füstölt kolbász, torma. Mindenből egy „ kicsi „ ne hogy bárki is azt higgye , hogy az egész sonkát elcipelik a templomba. A kosárba mindenki azt teszi ami van, de ilyenkor a legegyszerűbb család is igyekszik , hogy finom ételeket vigyen el a templomba , áldást kérni rá. Bármilyen nagy volt a szegénység a Ceausescu időben , a Jó Isten ilyenkorra mindig kirendelt valamit, amit elvihessünk a templomba. Az Atya az egyháztanácsosokkal együtt körbe járja a templomot, megáldja az ételeket, embereket.
Nyolc óra körül mindenki megtisztulva, éhesen siet haza, ahol az otthon maradottak már megterítették az ünnepi asztalt. A család együtt fogyasztja el a megszentelt ételt, melynek olyan íze van, amilyen máskor soha nincs, hiába keressük ezt az ízt egész évben, nem találjuk.
Minden morzsára vigyáznak, az abroszt nem szabad kirázni a szabadba, mert kirázódik a szerencse, a sonka csontját felakasztják a gyümölcsfára, hogy jobban teremjen, a szentelt maradékból az állatoknak is adnak, hogy jobban szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Tíz órakor mindenki elmegy a nagymisére, majd a mise után aki tud , a határkerülésre. Székely legények lóháton kísérik a szekéren utazókat. Elől viszik a keresztet, melyet a pap kísér. A falu határában találkoznak a szomszéd falu keresztaljával, együtt imádkozva kérik a Jó Isten áldását erdőre- mezőre. Hazatérésüket várja a falu népe, boldogan üdvözli a határkerülőket. Délután mindenki felszabadultan, boldogan ünnepel, hiszen „ Krisztus feltámadt”.

Örvendetes, hogy már két éve Ráckevén is megszentelik a katolikus templomban az ételeket. Tavaly előtt egyetlen kosár árválkodott az oltár előtt, múlt évben már hét. Egy pillanatra otthon , a gyergyóalfalvi templomban éreztem magam. Remélem ebben az évben még többen visszük el itthon is ételeinket a templomba, jó lenne ezt a szép szokást Ráckevén is feléleszteni.

Mindenkinek Istentől megáldott Húsvéti Ünnepet kívánok.

Szász Veronika