FEBRUÁR - Böjtelõ hava

Február 2. Gyertyaszentelõ Boldogasszony
Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szûz Mária megtisztulására emlékezik. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektõl a csecsemõket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.

Február 3. Balázs napja
Szent Balázs püspök nevéhez fûzõdik a balázsolás. Ilyenkor a pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. A népi hiedelem szerint ez jó a torok fájás ellen. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki. Ezen a papon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett "balázsjárás" keretében házról házra járnak, adományokat gyûjtenek. A "balázsjárás" Magyarország mellett leginkább cseh, morva és szlovák területen terjedt el.

Február 14. Bálint napja
Bálint napján ha hideg, száraz az idõ, akkor jó lesz a termés. Az ország különbözõ részein más-más hiedelem kötõdik ehhez a naphoz.

Február 16. Julianna napja
Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettõl az idõjárás enyhülését várják.

Február 19. Zsuzsanna napja
Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádoltak. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely többszerplõs népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszák el. A népi hiedelem szerint ha ezen a napon megszólal a pacsirta akkor közel a tavasz.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja
félreértés alapja az üszögös. Az üszékössége változott üszögössé. Ezen a napon nem végeznek semmilyen munkát, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden amibe belefognak üszkös lesz.

Február 24. Mátyás napja
Mátyás napján nagyon hideg van. Erre utal a következõ népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál."

Farsang
A farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét elõtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fõ idõszaka a 15-16. századra tehetõ. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi idõszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különbözõ dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bõséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következõ év bõségét remélték.