Halálom csókja
- Szonett -

Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

Nézd, az egyik éget, szépség s démon,
nézik, arcomat égetik lelkemet.
Érzem s fáj, tőlem várnak válaszokat.
Nem elég a keserves szenvedésem?

Nézd, Teremtőm, vérem sötét, kéred?
Irgalmat tőled nem kérek, csak fényt,
amit erős karddá kovácsolhatok
démonjaim ellen, értem, megteszed...

Könnyed ne hulljon értem, mert ember
vagyok, kit a sors kereke pörget,
betölti sorsának pillanatát.
Nézd, nem rettegek, talán majd egyszer.

Aranyhajú hajnal szavaiban
nincs remény, csak a halálom csókja.