Három király.
Dobrai Zoltán 2006. 12. 08.

Három király égi jelre elindult,
látomásaik, nekik azt sugallták,
Isten fiát nem sokára meglátják!

Mentek, hárman idegenként egyszerre,
csodát várni: őt látni s benne hinni,
jövendő megváltásban reménykedni....

Tele erszénnyel, rakodva érkeztek,
ők mind eget kémlelve várakoztak,
és Szent gyöngyfűzért imával morzsoltak!

Jönni fog az Úr fia, hárman hitték,
reményük csak egyre nőtt, bizva- bíztak,
Úr Isten fiát látni mind akartak!

Akkor éjszaka, istállóban s jászolba,
áldott Mária Őt hozta világra,
minden embernek a megváltására.

Éjfél után fel is sírt a kisgyerek,
rongyokba emelték őt fel ,égfele
itt van ! Megjött! A várt: emberek Szentje!

Összegyűltek Jeruzsálem népei,
kezeket kulcsolva és imádkoztak,
jövendölésnek most már hitet adtak!

Három öreg bölcs Király, megköszönve,
beteljesedést és aludni tértek,
hálát adva égieknek s az égnek!