Hol lehet, hol marad?
Kérdezi kiáltja a cinege madárka,
Ki a csizmáját már majdnem kérgiig járta.

Hol lehet hol marad?
A rég várt tavasz, így hangzik szájából a panasz.

Csizmácskája már a végét járja,
De még mindig a dér úr a határba,
Így hangzik szájából a panasz,
De szívéből már érkezik a remény s a vigasz.

Hogy mire csizmája elkopna,
Eljön már a tavasznak uralma.
S a hatalmas zöld palástját kiteríti már
A fenséges „Kikelet” király.

Ifj: Kovács Árpád.