Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Úgy hasított bele a kasza éle a harmatos sarjúba, jó volt hallani a korai virradatban. Ásított még a völgy a fennsík alatt, érezni lehetett, biztos jót álmodhatott.

A fenyves a fennsík szélén épp beretválkozott. Nagy fehér habok voltak orcájára tapadva melyeket majd a Nap éles sugara fog feloszlatni kolompok zenéjére. A madarak kiimádkozták már magukat, néhány jókedvű fújjta még a reggeli misét az erdők mélyén, nekik különösképpen tetszett ez a mai ébredés.

Kicsit cuppogott még a főd az ösvényen felfele mikor jött. Azóta már pár renden túl van és elégedetten pökött tenyeribe majd újra és újra nekifogott. Jól esett neki ez a reggeli művészkedés. Egyedül itt fenn a hatalmas fennsíkon olyannak tűnhetett a menyországból nézve, mint egyetlen szógája az Istennek kit még utolsónak a földön hagyott. Legyen, ki reggelibe rendet csináljon ezen a színpadon, legyen mit nézni onnan fennrűl az angyaloknak ha netán elunnák magukat a sok citerázás után.

Arra gondolt Izsák, – mert így híjják a falubeliek őt, és illik, megnevezi itt is, arra gondolt talán van itt már olyan madár az erdőbe ki vót má ott messze túl a tengeren Amerikába. Hejj de megkérdezné tűle, nem e látta talán az ő babáját ott arrafelé. Hiszen asse lehet akkora nagy ország, hogy a a madár ne járhatná bé. Ott is falu van biztos csak a tengernek partján és a mezőn dógoznak ott is ejsze az emberek. Ha meg nem akkor is, csak kiülnek szalonnázni délbe a gyár elé kik abba dógoznak. Látott már gyárat mikó Segesváron vót katona. Annak a tetejit ők fedték bé, oda voltak egyszer besorolva munkára. Az olyan gyár vót, hogy szőnyegeket szőnek ott de mán nem is emberek hanem nagy gépek. Erről sokat mesélt még a faluban

Erzsi az családostúl hajóra szállt, ment velik apjuk, anyjuk, testvérei mind. Egy éve mán annak. Levelet ígért ugyan, de az olyan messzire lehet még nem ért ide. Ejsze majd csak ideér hezzá. Emlékszik mielőtt elment vóna, sokat beszélgettek a kapuajjban arrúl, hogy ott a nagybátyja aranyat kapott a fődön, a patak partján.Ezért híjja ki az egész családot. Nade  miért kellett ezért kimenni Erzsinek oda? Hiszen ott még a pityóka is más, és káposztalev ivás nélkül eszik a sült kolbászt. Pedig Erzsi azt pedig úgy szerette. Azt mondták neki, ott annyi homok van, hogy abból egész Hargitát bé lehetne keríteni és vissza.

Kicsit megállott és bényúlt a zsebibe. Azt  a zsebkendőt, amit most elévett nagyon féltette, mindig nagy gondossággal volt hozzá, hogy véletlenül el ne tünjön a  nagy bánatába, gazdája után. Azt mondta Erzsi, az apja és testvérei aranyat fognak keresni, oszt majd hazagyünnek és 4 tehént is fognak tartani olyan gazdák lesznek. S akkó neki is jut majd és abból házat építenek s akkor majd elmehetnek a paphoz, adja űket össze. A tél elejin hazajött ugyan egy falubeli, az bányába dolgozott és azé jött vissza megnézze anyjának sírját.Na az mondta, hogy talán ű úgy tudja Erzsit látta egy komédiába, valami naccságos asszonyt szerepelt és azt mondták, hogy kivetitik. Hát bezony ő akkó jól megmondta a falubélijének, hogy bizony az Erzsit senki ki ne vetítse. Ne csufondároskodjon már vele, s azzal ott is hatta, feléje se ment pedig harmadik szomszédja.

Elmosolyodott. Még hogy az Erzsi. Komédiázzon. Hogyne. Erzsi olyan jól tud kapálni és fonni és a nem fog ilyen szégyent űzni magával. Még hogy komédiázzon. Biztos nem az ű Erzsijét látta a Pesta.

De szeretne most madár lenni, jön az ősz, és úgysem jut minden madárnak erdő Afrikába, ő bizony Amerikába repülne. Úgy igyekezne, hogy sebessen. Aztán addig repülné ott körbe a falvakat míg meg nem találná Erzsit kapálni. Nade ejsze ott most tél van. Akkó pedig a fonóból kihallatszana a hangja, hiszen mindég ojjan szépen énekel az ő nádszálvékony, feketehajú Erzsije. Mindég ráhagyták a nótakezdést. A Pesta azt mondta neki, azt a jányt kirűl ű ugy gondolja a vót Erzsi, na azt Elisabeth Carpenternek hítták a komédiába. Így leírta neki papirosra. Az ő Ács Erzsijét. Annak párja nincs pedig. Mindég mosolygott és vidám vót. Nem engedné ! Komédiázni ?

A kolompok hangja felébresztették álmaiból, Jöttek a tehenek át a másik fennsíkra a völgyből. Már kezdett felszárandní.

Nem is húzott úgy a kasza mint hajnalban. Valahol egy madár, ismerősére találhatott mert nagyot vinnyogott örömibe, és a szél is csendesen elkezdett hűvősen fújjní. És lemosta a beretvahabot a magas fenyők tetejiről fel az égbe, szolgáljanak felhőként tovább a mai áldott napon.

 

 

                                       Írta Szente Cs. János) 

Megtekintések: 636

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Baksai József Coci Május 22, 2011, 8:27pm

Kedves Aurélia,

szerintem itt mind felnött emberek vagyunk akiket a János sorai lelkileg megérintettek és nem álságosan dicsérjük mint egy fogyatékos gyereket és igen is egy "kezdő" ember is lehet jó és tehetséges, söt jobb mint egy régi :-)))

 

Tiszteletem József

Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 22, 2011, 5:23pm

Kedves Aurélia. 

Amennyiben nagyon sértődnék akkor nem engedtem volna be az előbbi kommentet a saját weblapomra. Hiszek a kritika építő jellegébe és erősségében. Iszom a véleményeket és abból szerzem a tapasztalatokat. Lustaságból talán, nem figyeltem nagyon oda eddig sokmindenre. Annyi embernek a véleménye mégis meggyőz arról, hogy írnom kell. És méghozzá amit megírok, azt szépen kell átnyújtanom mert fontos. 

Tiszteletem mindenképp az olvasóé és a novelláim szereplőié. Az olvasóimé mivelhogy nekik szól, a szereplőké mert róluk. Talán így, írásban tudom tapasztalataimat, megérzéseimet legjobban kifejezni.

 

Kedvencem Tamási, gondolom nem titok. Szeretek a múltba visszanyúlni. Nosztalgikus vagyok. Talán ezért. És köszönöm a gondolatokat. 

Hozzászólt Kenesei Aurélia Május 22, 2011, 5:11pm
Megéreztem,hogy szükséged van a biztatásra de legfőképpen arra,hogy tisztán,őszinte véleményeket mondjanak a munkáidról.Kicsit mindig álságosnak gondolom,hogy egy kezdő író vagy szárnybontogató költő munkáját akkor is megdicsérni ha nem nyerte meg a tetszésünk vagy nem egy teljesen jól kidolgozott,szépen fogalmazott,helyesírási hibák nélkül és jó mondatszerkesztéssel megírt műről van szó.Ezért azt gondolom,hogy a mi észrevételeinkből,az én kritikámból esetleg vagy tényleg ráérzel arra ami ma még nem megy igazán jól.Aki arra adja a fejét,hogy írni merészel  annak a véleményekkel is számolnia kell.Örömmel látom,hogy nem sértődötten válaszolsz.Az utolsó mondatod kérlek vond vissza -az író nem ír ilyent-igenis úgy kell írnod,hogy nagyon sokan olvassuk és ez már kötelezettség! -mondanám:Kérem!!
Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 22, 2011, 3:46pm

Kedves Aurélia. Nagy élvezet számomra a pszichológia. Keresve kutatom az emberek érzéseit.

Az a valódi igazság, hogy az elmúlt 2 hónap alatt írtam először életemben novellát. Eddig csak versekkel próbálkoztam. Így semmi tapasztalatom nincs és nagyon is kezdő vagyok. egy novellát nem írok többet mint 1o-15 perc. Bejön egy érzés, egy gondolat és arra a gondolatra érzésre ráírok egy kitalált történetet. Soha senkitől sem hallottam ezeket. 

egy az egyben újoncnak számítok. Érdekes módon az elmúlt 2 hónap alatt a sehonnan rengeteg kérés jelent meg innen onnan a novelláim publikálását illetöleg, ezért is kezdtem el publikum elé terjeszteni őket. 

Kinek tetszik, olvassa , ha neki öröm nekem még nagyobb. 

Kinek nem, hát ez van. Kérem.

Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 22, 2011, 3:39pm
Kedves Ibolya ! Nem ismertem a dalt. Köszönöm.
Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 22, 2011, 3:39pm
Üdv Ilona. Örvendek, hogy tetszik.
Hozzászólt Kenesei Aurélia Május 22, 2011, 2:40pm
Mindig bajban vagyok amikor az írásaid olvasom-nem tudom eldönteni hozzászóljak vagy ne.Most mégis megteszem.Kétszer is elolvastam az Izsák álmát.Érdekes dolog,hogy egy fiatal ember az első világháborús időkhöz nyúl vissza.Talán így megfoghatóbb az otthoni gondolkodás,a színes beszéd varázsa.Kicsit hosszúra engedted a fogalmazást,a mondatszerkesztés is itt-ott sántít de a gondolatmenet szép.Feltételezem valakitől hallottad a történetet s ha nem akkor szépen kitaláltad.Mindenképp ez az írás jobban tetszik mint az előző amit tőled olvastam.Szentgyörgy nemcsak Tündérország hanem a világ közepe nekem is-onnan könnyebb az írás,a gondolat -írj sokat!
Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Május 22, 2011, 9:33am

"Elment az én rózsám

Dél-Amerikába,

azt írta levélbe'

menjek el utána."

Biztosan ismered ezt a népdalt, mert erről írtál. És szépen, ízesen.

 

Hozzászólt zachari ilona Május 21, 2011, 10:04pm
nagyon tetszik varok meg tobb hasonlot.
Hozzászólt Szente Cs. Janos Május 20, 2011, 10:10pm
Kedves Magdolna. Ismételni fogom magam, írtam ezt emailben is. Adni szeretek és az a legnagyobb öröm számomra, hogy beletalált olyan szívekbe melyek hiányolják a meglévő otthonuk mellett az itthon gyerekkori ízét, illatát, hangjait. Jelen iromány már másról is szól. Arról, hogy mindkét oldalon laknak ugyanazok az emberek, de a földrajz képes egyszerűen felfoghatatlan határokat és dimenziókat megrajzolni .....  olykor, egyeseknek érthetetlen másoknak pedig természetes valóságot megjeleníteni. Az itthon maradó ember nem érti mi van odaát. Nagyon nehéz neki azt felfogni, milyen a "másik lehetőség". Az egyszerű ember úgy nő fel, hogy itt élni és halni kell, ez a föld ezt kell dolgozni. Próbáltam ezt leírni. Örvendek, sikerült .

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek