A január elseji évkezdet a Gergely-féle naptárreform óta vált általá­nossá. 

Ez 1582 óta  van " forgalomban ".

A Calendae Januariae, azaz január hónap elsõ napjának elnevezése  magát az újévet jelentette, másrészt az egész télközépi ünnepkört. Sok nyelvben  az újévi szokások a calendae névbõl eredeztethetők. Ilyen a koledálás, kolindálás elnevezés,  de maga a kalendárium neve is utal erre.

 Január elseje mint a polgári év kezdőnapja csak a XVI. századtól általános, előtte újév első napja  a népi gyakorlatban  volt Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, vagy december 25-e, karácsony napja.  Utóbbi miatt a karácsony és újév közötti népszokásokat is már újévi szokásoknak lehet tekinteni, amelyek kapcsolódnak a téli napfordulóhoz, december 21-hez.

NÉHÁNY ÚJÉVI JELKÉP:

Kismalac

Szilveszteri malac, aki kitúrja a földből a szerencsénket. A malac a bőség jelképe is, aki mindent képes felfalni és a maga javára hasznosítani.

Négylevelű lóhere

 A négylevelű növény  igazi ritkaság. Kitartás kell ahhoz, hogy ráakadjunk a "szerencsére". Az igazi szerencse azonban csak akkor ér el minket, ha a négylevelű lóherére véletlenül találunk rá.

Szerencsepatkó

  Régen a patkó az állatokkal kapcsolatos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit alapja az volt, hogy az ártó szellemek ellen rendkívül hatásosnak vélt vasból készült. A szerencsepatkó szerencsehozó jelentését mással is magyarázhatjuk:  a régiek szerint a vas  megvéd a  gonosz szellemektől (a talált vasnak pedig még nagyobb ereje van). A patkót azért alkalmaztak, hogy az megvédje a ló lábát a  szúrós, sérülést okozó dolgoktól, azaz védelmet nyújtson. Ha a patkó a lovat képes megóvni a külső veszélyektől, akkor talán az embert is képes megóvni a bajtól, gondolhattál eleink. A patkó bűvös ereje azzal magyarázható, hogy amikor a patkót a ló lábára illesztik, azt a tűzből veszik ki, ennek ellenére a lónak mégsem fáj.A patkót még bűvösebbé tette a hét szög, amivel fölverték, lévén a hét bűvös szám. De bűvös volt maga a patkó anyaga is – hiszen a hit szerint a vas varázsereje távol tartja az ördögöt.

 Szerencsehozó hiedelmek újév napjára:

Aki újév első napján születik, abból nagy úr lesz!

Ha egészséges az, akit először meglátsz újéve reggelén, te is az leszel egész évben!

Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.

Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!

 MIT EGYÜNK MA?

ÚJÉVI ÉTELEK:

Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálko­zás, megszabott ételek fogyasztása,  és bizonyos ételek tiltása.  Mindenki ismeri  a baromfihús evésének tilalmát , mert úgy tartják, a baromfi elka­parná, hátrakaparná a szerencsét, kire­pülne a szerencse. Disznóhúst viszont jó választás enni, mert a disznó elõretúrja a szerencsét.  Aki lencsét eszik újév napján, az meggazdagodik, mert   a sok apró magocska  sok pénzt hoz a házhoz. Néhol hagyományosan  rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy "hosszúra nyújjon az esztendõ, sokáig éjjenek" meg  hogy ezzel "nyújtsák a gazdaságot" .  Hagyomány volt egész kenyeret szegni, azért hogy mindig legyen a családnak kenyere. Az Ipoly mentén tilos volt  a mákos ételt enni,  mert  attól bolhásak lennének a következő évben . 

A moldvai magyaroknál  jelentősek a földműveléssel kapcsolatos jósló-varázsló szokások. Újév reggelén manapság is  búza, kukorica, napraforgó, rozs, zab, árpa magot  szórnak  szét a házban. Eközben jókívánságokat mondanak: "Adjon isten bort, bõ búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát." vagy: 
"Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!". A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kapnak.  Újév napján megrázzák a gyümölcsfákat,  így igyekeznek biztosítani a bő termést.

 Már az ókori  Rómában  is ünnepelték az év évkezdetét, mégpedig   mértéktelen kicsapongással. Az emberek jókívánságokat mond­tak, ajándékokat adtak egymásnak. A keresztény egyház  Jézus körülmetélésének ünnepét tette  Janus ünnepének helyébe. 

A római újév a Julius Caesar  nevéhez kapcsolható naptárreform  eredményeképpen került január elsejére. A középkori Európában  számos évkezdet volt szokásban. Hazánkban  például kará­csonytól, december 25-tõl számították az új esztendőt.  Erre a változó évkezdetre utal az újév kiska­rácsony elnevezése is.

Az újévhez fűződő szokásokkal az emberek  a gazdaság, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét  akarta   biztosítani.  Jóslással, varázslással, mágikus praktikákkal igyekezett szerencséjét, egészségét biztosítani. Sok szilveszteri szokás január elsején is érvényes.

Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtéses köszöntéseiről tiltásáról a 16. század óta vannak  adatok.   Főleg a szokás tiltásáról vannak adatok.

Országosan elterjedt  szokás volt, hogy újévkor házról házra járva jókí­vánságokat mondtak, illetve énekeltek . fiúgyermekek, legények, házasemberek, amelynek jellemzõ szövegkezdete: Újesztendõ, vígságszerzõ. 
 Rendszerint csapatosan mentek házról házra.

Engedélyt kértek: 
Szabad-e újévet köszönteni? 

TILOS MA A MUNKA!:

  Régen munkatila­lom volt  év első napjánaz, nem volt szabad fõzni, mosni, varrni, állatot befogni. (Mosni már karácsony elsõ napjától tilos volt január másodikáig. hogyhogy lehetett ezt megtenni, nem is tudom. Sikerült nekik.)

Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlõdik egész évben, ezért igyekeztek a derűsen, veszekedés nélkül meglenni egymással.

Újesztendõ napján nem szabad semmit kiadni a ház­ból, mert elszáll a tehén haszna- tartották ezen a napon.

Január elsõ napja  kiváltképp a férjjóslásra alkalmas . A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit lát először az eladő leány,  olyan nevű ember  lesz a férje.  Máshol tükröt tettek a lányok  fejük alá, hogy megálmodják a jö­vendõbelijüket.

Lónyán kocsonyát ettek, aztán  elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott  egy csontot,  melyet kitett az udvarra. Aki csontját  a kutya reggelre  eltakarította, az abban az évben férjez is ment.( Az összefüggést nemigen látom, de biztos van benne.)

Kora reggel a kútnál mosdottak, hogy frissek legyenek egész esztendőben.Így kezdték a napot , s az egész esztendőt.

Íme egy újévi köszöntő:

Új esztendő, vígságszerző…

Látogasd őket!

Tánczos Erzsébet

Forrás:http://netfolk.blog.hu/2014/12/31/januar_1_ujev_napja_boldogasszony...