"Tüzét megrakatja Virágos Szent János."

A nyári napforduló –június 21. – harmadik napja Szent Iván, vagy ahogy a magyar néphagyomány tartja, „virágos” Szent János napja. Az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról. A napév fordulópontjaihoz kötődő tűzkultusz a rítusok része volt.

Közel két évtizede, hogy minden évben a Debrecen mellett található Zeleméri templom-dombon , az Árpád-kori romok között ünnepeljük a fényt, a leghosszabb nappalt, vigadjuk a legrövidebb éjszakát.

Tüzét megrakatja virágos Szent János,
Világolj, világolj,
Csak addig világolj,
Míg én nálad vagyok,
És ha én elmegyek, te is elaludjál.

Mezei virágból, lombokból koszorút kötünk, friss gyümölcsöt, cseresznyét, almát, süteményeket, kínálunk körbe. Később a parázson almát sütünk amit közösen fogyasztunk el..

A férfiak máglyát raknak amit fehér ruhás lányok énekkel kísérnek.

Tüzit megrakatjuk, négyszögre rakatjuk,
Egyik szögén ülnek szép öregasszonyok,
A másikon ülnek szép öregemberek,
Harmadikon ülnek szép ifjú legények,
Negyediken ülnek szép hajadon lányok.

A tűzgyújtás szertartása az ünnep nagy eseménye. A tűznek tisztító, gonoszűző ereje van. A jelenlévőket körbefüstölik, hogy a bajtól, a rossztól megszabaduljanak.

A tűzugrás többnyire párban történik, énekkel kísérve, kiénekelve az ugró párok nevét.

Meggyulandó (Nagy Máté) kőháza,
Oltsuk, oltsuk !
Jaj ne hagyjuk szegényeket!
Meggyulandó (Balogh Erzsi) kőháza,
Oltsuk, oltsuk!
Jaj ne hagyjuk szegényeket!

Ugrás előtt mindenki hangosan megvallja mi a tűzugrás célja. Ugranak bő gyermekáldásért… gyors gyógyulásért … tartós szerelemért ….Nagy Magyarországért…bő termésért….a nemzet megmaradásáért….,

Háromféle virág vetekedik vala
Virágom, veled vetekszem,
Virágom, tőled el sem maradok.

Szóval a szót mondja a búza szép virág
Ne vetekedj velem te szőlő szép virág,
mert bizony én velem széles e világ él.

Szóval a szót mondja a szőlő szép virág
Ne vetekedj vélem te búza szép virág,
mert bizony én velem szent misét szolgálnak.

Szóval a szót mondja ibolya szép virág
Ne vetekedj vélem búza- s szőlővirág,
mert bizony én velem lányok dicsekednek!

Éjfélkor tűzkereket gurítunk le a halom tetejéről, majd fáklyákkal és énekszóval kerüljük meg a dombot.

A parázsra illatos füveket szórunk, -zsákya, levendula, rozmaring ágat…és beszélgetve mulatozva várjuk a hajnalt.

No ti apró diákok, lassan csendíjjetek,
Hogy aladjon Mária piros napfölkőttig.
Rengő alá, rengő.
Rengő alá, rengő, szálla e zöld ágra.
Szálla e szép zöld ágra, mint Magyarországra.
Rengő alá, rengő………..