Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Kéz a zsebben

A rendszerváltás óta tisztakezű politikát ígér majd minden hatalomra kerülő párt vagy koalíció, átláthatóságról és üvegzsebről beszél, aztán marad minden a régiben. Az éppen regnálók és a holdudvar zsebe meg egyre csak dagad, a kimagyarázók kacifántos válaszokat adnak a miértekre.

Most is kézről és zsebről lesz szó, de nem a tisztáról vagy az átlátszóról, hanem a zsebre dugottról. De előtte: észrevették-e már, hogy minden politikai erő nagy figyelmet fordít vezetőinek verbális és nemverbális kommunikációjára, s arra is, mit hogyan mondjanak s tegyenek közszerepléseikkor, különösen a választásokat megelőző időszakban? Ma már gondosan ügyelnek a térre, a térköztartásra is, nincsenek elnökségi asztalok, csak egy pulpitus van plexiből, hogy a teljes személyiség látszódjon. Frontális térszervezés helyett meg a centrális kedvelt, mert az olyan demokratikus, előbbi meg ugye a mindenkori diktatórikus társadalmak sajátja – a fáraók korától egészen a mai parancsuralmi rendszerekig. S papír nélkül kell beszélni, hogy látszódjon is a felkészültség, legfeljebb egy A/6-os lapocskán lehet pár emlékeztető szó. A gesztusok megkomponáltak, a kezet deréktól fölfelé illik használni (a lelkiség meg a szellemiség sávjában), s mindig jól jön egy-egy nyakkendő vagy zakóigazítás, szemüveg le- és felvétel (már ha van), mert ez is segítheti, vizuálisan mintegy aláhúzhatja a mondandót. Közszerepléseken kedvelt továbbá a beszédvázlat gondos rendezgetése a pulpituson, lehetőleg taps alatt, kellő hatásszünettel. Végül jöhet a győzelem V-je, meg levonuláskor a kézfogás a néppel – rafináltan koreografált minden. Hatalomra, hatalomba kerülve aztán kopnak, majd eltűnnek e gesztusok, a kéz már gyakrabban babrál a szellemiség sávjában, az áll meg az orr körül, homlokot töröl vagy szemüveget igazgat, problémákon töprengést, megoldásokon gondolkodást jelezve. Végül egyre több a zsebre dugott kéz, ami a hívek között még lazaságnak, jópofaságnak is tűnhet, a hivatalos, netán diplomáciai szituációkban azonban már nagyfokú neveletlenségnek számít – hogy kellő udvariassággal fogalmazzak. Így slattyogott pl. Őszöd rétora Merkel asszonnyal a Szent Koronához a világ szeme láttára, de mostani vezetőinket is gyakran látni zsebre dugott kézzel…

A kéz vagy az ujjak elrejtése szokásban volt régen is. Nagy történelmi személyiségek közül többen - például Napóleon vagy Lenin (legjobb magyar tanítványaival egyetemben) - a mellény hasítékait használták, Hitler karba fonva dugta el kezeit, mindegyikőjük azonban a lelkiség sávjában rejtekezett. Hogy aztán ez milyen lelkiség volt, már más lapra való! A zsebre dugott kéz viszont a testiség territóriumához tartozik, mely a kulinárisnak, a mértéktelenségnek emblematikus sávja.

Nem szeretem e stílust és az utat sem, mely hozzá vezet! „Nyújtsátok ki tettre a kezet már / S áldozatra zsebeiteket, / Tápláljátok végre a hazát, ki / Oly sokáig táplált titeket” – írta Petőfi Szájhősök című versében. Intelme aktuálisabb, mint valaha!

(Megjelent a Magyar Hírlap 2011. szeptember 3-i számában.)

Megtekintések: 264

Tetszik

6 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Boros Magdolna Szeptember 12, 2011, 7:36pm: Érdekességekre bukkanunk, ha egymástól eltérő kultúrák, civilizációk testbeszédét figyeljük.Pl. Japánban, ahol nagyobb a népsűrűség, az emberek 40 - 50 cm. távolságra állva egymástól kommunikálnak. Ausztráliában ez a távolság már a bizalmas kapcsolat jele.

A helyeslés és tagadás - bólintás és fejrázás -meglehetősen egységes, de a bolgárok pl. fordítva használják.

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Szeptember 12, 2011, 6:25pm: Valószínűleg ott tartunk, hogy az emberek többsége csak ösztönösen érzékeli a másik testbeszédét. Olyan szinten, hogy valamiért szimpatikus vagy éppen ellenszenves a másik - anélkül, hogy bármi sorsdöntő dolog történt volna köztük.

A kisgyerekeket könnyű kiismerni, mert őszinték, még nem tanulták meg leplezni valódi szándékaikat. Ezzel a fölényünkkel nem is szabad visszaélni, kizárólag a nevelésük érdekében szabad felhasználni...

A közéleti szereplőknél más a helyzet. Igenis képezni kellene őket - na persze nem arra, hogy a "titok" ismeretében hogyan vezessék félre a bennük bízó embereket - hanem hogy miképpen viselkedjenek kellő tisztelettel velük. Pl. ne hazudjanak, mert úgyis lesz, aki észreveszi... Ne nézzék le azokat, akik pozícióba juttatták őket, mert a bizalom is véges - megvonható embertől, eszmétől...

Szerintem részesülnek is valamilyen kioktatásban, hogy aztán milyen eredménnyel, az itt van a szemünk előtt.

Hozzászólt Boros Magdolna Szeptember 12, 2011, 5:15pm: Zsuzsa! Azok a példák, amiket felsoroltál, azt is bizonyítják, hogy a testbeszéd ismerete, nem csak közéleti szereplők (politikusok, színészek tv -s dolgozók ) számára fontos. Az alapvető jelek elsajátításával,talán mi is megkímélhetjük magunkat néhány kellemetlen meglepetéstől.( Könnyebben felismerjük a hazugság,a megtévesztés szándékát stb. ) Szakemberek szerint, 5 -6 éves gyerekek viselkedését figyelve, sok tapasztalatot szerezhetünk.

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Szeptember 12, 2011, 3:12pm: A testbeszéd nagyon érdekes téma. Többnyire különösebb képzettség nélkül is érezzük a másik rejtett szándékát, rokonszenvét vagy elutasítását a mozdulataiból. Mióta egymás után jelennek meg a szakkönyvek a témáról, nem győzünk csodálkozni egy-egy jelentéktelennek vélt mozdulat súlyán.

Az én értelmezésemben a zsebredugott kéz nyegleséget, túlzott magabiztosságot, a partner lekezelését jelenti - esetenként agresszivitást. (Melyik tanító, tanár nem szólt még rá gyerekre, hogy "vedd ki a kezed a zsebedből, amikor velem beszélsz"?) Ugyanolyan bosszantó zsebredugott kezű politikussal vagy más közéleti személyiséggel szemben állni. Viselkedése megkérdőjelezheti az általa képviselt ügyet.

Egy testbeszédről szóló könyvben külön foglalkoznak a kézmozdulatok jelentésével. Néhány példát ideírok. Deréktól fölfelé - vagyis a lelkiség sávjában - is lehet negatív jelentése egy-egy kézmozdulatnak - pl. a hüvelykujj felmutatása, mutogatás. A fül, szem, száj akaratlan eltakarása megtévesztésgesztus. Vagyis az illető valószínűleg hazudik... Hasonló az orrérintés vagy a szemdörzsölgetés szerepe. Legviccesebbnek azonban ezt találtam: "az övbe vagy a zseb felső részébe dugott hüvelykujj szexuálisan agresszív magatartás kinyilvánítására szolgáló gesztus". Ilyen pl. cowboy-filmekben a revolverhős beállása párbaj előtt. Ő az alfa-hím. Hölgyeknél is előfordulhat ez a gesztus...!

Külön érdekesség, hogy az illusztrációk egy része felismerhetően az angol uralkodó család tagjait ábrázolta...

Hozzászólt Ozsváth Sándor Szeptember 12, 2011, 11:08am: Hitler két személyt "tüntetett ki" figyelmével filmes ill. színházi körökből: a már Boros Magdi által is említett Chaplint és Bertolt Brechtet. Utóbbit egyenesen gyűlölte, mert - amellett hogy német volt! - 1941-ben megírta az Állítsátok meg Arthuró Uit! című, Hitler-ellenes darabját. Még likvidálásukra is utasítást adott!

Hozzászólt Boros Magdolna Szeptember 12, 2011, 10:42am: Egy kis adalék: Hitler és Chaplin személyét összeköti még " A diktátor " c.film. A filmben Chaplin maga alakítja a diktátort, akinek karakterét Hitlerről formázta. Hitler, egymás után háromszor nézte végig, és közben őrjöngött.Magára ismert!

Hozzászólt Ozsváth Sándor Szeptember 12, 2011, 7:10am: A testbeszéd jelentőségét és fontosságát először a színészek, a mimusok ismerték fel (az ókori görög és római színházban nevezték mimusnak a nem beszélő, mai szóhasználattal pantomimező színészt), a felvilágosodás korának klasszicista színjátszása meg szabályos gesztusnyelvet talált ki (kis kiutasítás, nagy kiutasítás stb.).

A hüvelykujj fel- vagy lefordítása életről-halálról döntött már a római arénában is.

A testbeszéd klasszikus elemei mellett (gesztus, arcjáték, tekintet) a robosztusabb eszközökkel (testtartás, tér-és térközhasználat) jobbára csak a XX. század elején kezdtek el foglalkozni - tudományos igénnyel meg meglehetősen későn, az 1950-es években.

Politikusaink egy részét - jól látható módon - már kiképezték erre is. Csak egy bajom van vele: nagyon kilóg a lóláb! (Gyakran változtatás nélkül veszik át a nyugati módszereket, s ami ott megfelelő és hatásos, az nálunk olykor mulatságos. A nemverbális kommunikációt ugyanis nagyban befolyásolja a civilizációs örökség is!)

Hozzászólt Boros Magdolna Szeptember 11, 2011, 9:36am: A testbeszéd úttörői a némafilmkorszak színészei voltak, élükön Charlie Chaplinnel, hiszen az akkori filmvásznon csak ez a kifejezőeszköz létezett. Hogy jó vagy rossz színész-e valaki, az attól függött, mondanivalóját mennyire tudta mozgás és gesztusok útján átadni a nézőknek.

Szinte hihetetlen, hogy a tudomány milyen későn kezdett el foglalkozni ezzel a kifejezőeszközzel.

Hozzászólt Boros Magdolna Szeptember 11, 2011, 8:21am: A kezek szerepét vizsgálgatva a kommunikációban, eljutunk a testbeszédig (kezek, lábak, mimika, testtartás stb. ). Testbeszéd segítségével könnyebben befolyásolhatjuk partnereinket. Hitler, bár negatív célok érdekében, tudatosan, és sikerrel alkalmazta. Órákig készült beszédeire tükör előtt, és begyakorolta, milyen mozdulatok tennék hatásossá szónoklatát.

Napjainkban nő a testbeszéd jelentősége,hiszen szavakkal már mindenki megtanult bánni.Politikusok, üzletkötők,újságírók kommunikációs tanfolyamokon vesznek részt.Vajon Öszöd rétora végzett ilyet?

Hozzászólt Nagy Magdolna Szeptember 10, 2011, 9:51am: Nem tudunk mit hozzátenni, írásod így kerek. Nagyon "finoman fogalmaztál, mondtad el mindazt, ami bennünk is munkál...