Koszorú, gyertya, angyalok, gömbök - díszek, de szimbólumok is. Karácsony ünnepéhez a sok hagyomány mellett komoly és mindenki előtt ismert szimbólumrendszer is tartozik, nem véletlenül állítunk karácsonyfát, teszünk az asztalra adventi koszorút vagy akasztunk a fára gömb alakú díszeket. Lássuk, mi mit jelent!

Karácsonyfa

Maga a karácsony kifejezés a szláv kracsun szóból ered, amely téli napfordulót jelent, s természetesen az ünnep után kapta az ilyenkor állított fa is a nevet. Régen az elektromos égősorok helyett gyertyákkal világították ki a karácsonyfákat, persze sok helyen még ma is így tesznek, de jó, ha tudjuk, az első gyertyafényes fa állítólag Luther Márton nevéhez fűződik, akit annyira megfogott éjjel az erdőben sétálva a fák látványa, hogy egyet kénytelen volt magával vinni saját házába. Kezdetben a téli napfordulón szelleműzés céljából állítottak karácsonyfát, mivel a németek úgy gondolták, ilyenkor a gonosz szellemek kiszabadulnak, és a fenyő segítségével távol tarthatják őket.
A magyar hagyományok közül az életfa az, ami a karácsonyfa ősének tekinthető, s hazánkban a feljegyzések tanúsága szerint először Brunswick Teréz állított a család aszódi kastélyában karácsonyfát a 19. század végén, de tömegesen csak 1945 után terjedt el a mára egyetemes szokás. A karácsonyfa zöld színe az életet szimbolizálja, mivel a karácsony Jézus születésének ünnepe, ezért egyben ez a nap az élet ünnepe is. A karácsonyfa alakja az élet spiráljának jelképe, ezért szerencsésebb, ha gyökeres fenyőt veszünk, hiszen egy élettelen életspirált szimbolizáló fa nem túl szerencsés választás.

Adventi koszorú

Az adventi koszorú az ünnepre történő fokozatos felkészülést jelképezi. A néprajzkutatók az első koszorúkat a Keleti-tenger partvidékén találták, ott fűzfavesszőből fonták a kör alakú vázat, amire fenyőágakat erősítettek. A koszorú készítésének szokása tehát északról terjedt el Európa más területeire. A mai koszorú ősei először a 19. században bukkantak fel, az első állítólag egy hamburgi lelkész otthonában díszelgett. A lelkész koszorúján a maiakkal ellentétben huszonnégy gyertya volt, a koszorú pedig a mennyezetről lógott le. Az adventi koszorú színe - mind a gyertyáké, mind a díszítésre szolgáló szalagoké - arany és vörös, a két szín együttesen a fényt jelképezi.

Gyertya

A gyertya a keresztény vallás szerint Jézus szimbóluma, hiszen miközben fényt ad megsemmisül, feláldozza önmagát, s értelemszerűen ez jelképezi azt, hogy Jézusnak is meg kellett halnia, hogy megválthassa az emberiséget. A gyertya viasza Jézus teste, a kanóccal és a lánggal együttesen ugyanakkor a szentháromságot is jelképezi, a testet, a szellemet és a lelket.

Angyalkák

Az angyalok a lelket, a támogatást, a megóvást szimbolizálják. Érdekesség, hogy a hit szerint Isten az angyalokat, akárcsak az embereket, saját képmására teremtette. Kezdetben az angyalokat szárnyak nélkül és férfiaknak ábrázolták, majd a 4. században megjelentek a szárnyas angyalok, és csak a reneszánsz elején tűntek el megint. Később aztán ismét kinőttek a szárnyacskák, és repülési képességeik mellé nőies idomokat is kaptak.
A fára akasztott úgynevezett angyalhajnak semmi köze az angyalokhoz, a fényes szálak a jászol szalmáját szimbolizálják.

Gömbdíszek

A gömb mint forma a teljességet, a tökéletességet jelképezi. A gömb szimbolikusan megjeleníti a bolygókat, de a paradicsom fáján lévő almákat is. Fontos, hogy fánkra legalább annyi gömböt akasszunk, ahány bolygó van Naprendszerünkben, tehát minimum kilencet.

Csúcsdísz és csillagok

A fa tetejére helyezett csúcsdísz egyértelműen a Jézus születésének hírét adó betlehemi csillagot szimbolizálja, valamint a helyes út megtalálását jelképezi, a nő és a férfi egységét. A csúcsdísz mellett csillagokat is ezért akasztunk a fára.

Csengő

Csengők csilingelhetnek a karácsonyfán is, de az ajtóra akasztott koszorú belsejében is sokszor megtaláljuk őket. A csengő csilingelése az angyalok érkezését jelzi a hagyományok szerint, sokan ma is ezzel jelzik az ünnep kezdetét, kisgyerekes családok a gyerekeknek jelzik ezzel Jézuska megjelenését.

Színek

Hagyományosan az arany, az ezüst és a vörös színek dominálnak karácsonykor, bár a divat manapság sokszor felülírja a tradicionális színeket. Ahogy az adventi koszorúnál említettük, a vörös és az arany a gyertya lángját jelképezi, az arany és az ezüst a nőt és a férfit, a Napot és a Holdat. Mindezek mellett az Oroszlán és a Rák színei is visszaköszönnek ekkor, de a gazdagság és csillogás üzenetét is hordozzák.

Alma, dió

Díszként a fára akasztott alma a bűnbeesésre hivatott emlékezteti az embereket, de egyben a kisded jelképe is, a termékenységre utal. Az aranyalma a bölcsesség és a tudás szimbóluma, akárcsak az arany dió. A dió az emberi tudást, az eljövendő generációba vetett hitet jelképezi.

Forrás: origo.hu