Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Kérdések
Kérdések
Nem tudom, kellek-e magamnak
kérdésnek, kínnak, fájdalomnak,
és nem tudom, kellek-e másnak
vigasztalásnak, biztatásnak?
Kellek-e múltnak, vagy jövőnek,
szülőnek, társnak, szeretőnek?
És azt sem tudom, hogy holnap este
lesz-e ágyamat, aki megvesse,
és lesz-e erőm, hogy magam vessem,
vagy mások mosdatják kihűlt testem,
s vetnek nekem örökös ágyat?
Mondhatom-e a holnapot mának?
Örvendek-e még ősznek, télnek?
Kiért, miért és meddig élek?
Kérdések özöne eláraszt,
és nem tudom rájuk a választ.
Csak azt tudom, hogy ma levest főzök.
A konyhában csendben elidőzök:
a zöldséget szép apró kockára,
a vékonyabbját kis karikára
kevés olajban megfuttatva,
óvatosan, hogy oda ne kapja,
és a színe aranyba vált át.
Kanálnyi rizst, egy kis fej hagymát,
vigyázva, épp csak üvegesre.
Ha megég nem finom a levesbe.
Végül pár szál zöld apróra vágva,
hogy meglegyen színe, aromája.
Amíg fő, addig megterítek.
Még egy tányért odakészítek,
és gondom lesz sóra és ecetre,
hogy szája szerint ízesíthesse,
az, aki hozzám ma becsenget,
és megörvend a finom levesnek.
S ha jóllakva dől a széken hátra,
már tudom: ma nem éltem hiába.
Nem tudom, kellek-e magamnak
kérdésnek, kínnak, fájdalomnak,
és nem tudom, kellek-e másnak
vigasztalásnak, biztatásnak?
Kellek-e múltnak, vagy jövőnek,
szülőnek, társnak, szeretőnek?
És azt sem tudom, hogy holnap este
lesz-e ágyamat, aki megvesse,
és lesz-e erőm, hogy magam vessem,
vagy mások mosdatják kihűlt testem,
s vetnek nekem örökös ágyat?
Mondhatom-e a holnapot mának?
Örvendek-e még ősznek, télnek?
Kiért, miért és meddig élek?
Kérdések özöne eláraszt,
és nem tudom rájuk a választ.
Csak azt tudom, hogy ma levest főzök.
A konyhában csendben elidőzök:
a zöldséget szép apró kockára,
a vékonyabbját kis karikára
kevés olajban megfuttatva,
óvatosan, hogy oda ne kapja,
és a színe aranyba vált át.
Kanálnyi rizst, egy kis fej hagymát,
vigyázva, épp csak üvegesre.
Ha megég nem finom a levesbe.
Végül pár szál zöld apróra vágva,
hogy meglegyen színe, aromája.
Amíg fő, addig megterítek.
Még egy tányért odakészítek,
és gondom lesz sóra és ecetre,
hogy szája szerint ízesíthesse,
az, aki hozzám ma becsenget,
és megörvend a finom levesnek.
S ha jóllakva dől a széken hátra,
már tudom: ma nem éltem hiába.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Június 11, 2011, 10:21am
-
Többen mondták már erre a versemre, hogy csak az első része jó, hogy csak az vers, a második része meg recepteskönyv, rigmus, banális, nem jó. A lányomnak is ez volt a véleménye. Gondolkoztam is rajta, hogy átírom, hogy több poézist viszek bele a metaforikus levesembe, az arany mellé még smaragd borsót, szidefes hagymát, korall murkokat és egyéb drágaköveket, igazi kincseket sűrítek bele, de aztán rájöttem, hogy épp így akarom, ilyen prózaian, hétköznapian. Gizka jól mondta, hogy carpe diem, azt kellene megtanulni. De én éppen így látom a carpe diem lényegét: ragadd meg a mát, ne hagyj eltelni egyetlen napot sem az életedből, hogy ne tegyél valamit magadért, a magad jólétéért, a testi-lelki gyarapodásodért. (Igaz, a lelki oldal kimaradt, nem írtam oda, hogy dúdolva főzöm, és közben van időm gondolkodni a NAGY kérdéseken is.) A nagy tettek, a nagy gondolatok megoldása nem mindenkinek adatik meg, de a mindennapi apró kis tettekből is össze lehet gyűjtögetni egy nagyszerű életművet, azokból épülnek a házak-otthonok, azoktól nőnek nagyra és lesznek boldog emberek a gyerekeink. Igen, asszonysors, asszonyfilozófia. Ezt kell megtanulni elfogadni, de nem beletörődéssel, hanem egyszerű természetességgel, és tenni a mindennapi dolgunkat csendben, jókedvvel, de alaposan, minden részletre figyelve, és nem csak magunkért, csak magunkra gondolva, hanem másokért is. És ha egy apró kis banális tettünk valakinek örömet hoz, az a boldogság, az az élet értelme.
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Június 6, 2011, 3:11pm
-
Na Ilona kedves ezt megírtad.Többször is elolvastam-nem tudom hova tenni,mint a vőfély mondókák -van és kész.Addig a sorig"::"és nem tudom rájuk a választ"- számomra addig tart a vers,a többi próza.
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Június 3, 2011, 11:29am
-
...fehérnép sors. Köszönöm kérdéseid, nem vagy egyedül velük. :)
-
Hozzászólt Dr. Bányai Erzsébet Június 3, 2011, 9:07am
-
Ezek a kérdések,maradnak a következő generációknak is kérdéseknek. De így tanulja meg az ember a
gondviselést.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz