Kiszáradt sivatag
Írta: Attila-benczi
Az autóbusz lassan haladt,akár egy ház nélküli csiga. Az utasok többsége nyugodtan viselkedett a rekkenő hőségben ami az elhúzott ablakokon keresztül kiszárította még a lelküket is.
Én hátul ültem az ablak mellett,nem mertem fészkelődni mert minden mozdulatommal egy dézsányi verejték ömlött végig a hátamon. Így hát, párolódtam tovább a saját zsíromban.
--------------
Szemem becsukva.A végtelen sivatag forró,szürke homokdűnéi között tevegéltem,ajkam sebes volt, annyira kiszáradtam.
-------------
Egyszer csak,enyhe szellő simogatta tarkómat ... hideg .... már-már fázni kezdtem.
Talán jobb felől avagy bal felől,nem tudom ... azt hiszem inkább a körbeölelő dűnék mögül egyre erősödő éles trillázó sikoltozás széttépte dobhártyámat.
Hirtelen eltűnt a Nap,fekete sötétség borult rám.Dörgött és villámlott. Tevém megrázta magát,majd hirtelen összecsuklott.
Nem villám volt ... torkolattűz,fegyverropogás.
----------------
Az autóbuszt sebes sodrású folyó vitte a vízesés felé. Egyedül voltam.Körülöttem ... számomra felismerhetetlen tárgyak lebegtek a víz felszínén.
Őrjítő volt a természet vad hangja és a felém száguldó fekete mélység.
Tágra nyílt szememet egy erős fénycsóva majd kiégette,magához szippantott.VÉGRE, levegőhöz is jutottam.
------------------
Most már minden világos! Ott ülök a kádban,a maradék jéghideg vízben. Elaludtam.Hogy mért nem fulladtam meg? Itt a magyarázat:
Életben maradásom heves küzdelme során a kis lábam ujjára tekeredett a kád dugójának lánca. Miközben fuldokoltam,kirántottam a dugót, víz meg lefolyt.
---------------------
Tuti többet nem fürdök kádban,inkább a zuhanyozás legyen a végzetem!
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz