Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Kötődések
Kötődések
Gyermek számára nincs különbség a szülőföld és a haza között, mert mindkettő otthont jelent, ha otthont nyújt neki.
Ha a dombok aljában viruló hóvirág fehér mosolya felmelegíti arcomat, akkor a domb tájéka az otthonom. Ha a sétatéri orgonafák rám bólintanak ismerős cinkosan, akkor tudom, hogy szerelmes álmaimra igennel felelnek, mert meglesték az alkonyatban kedvesem simogatását. Orgonaillatos városok így lesznek otthonommá.
Ha titokzatos balladák nyomában kutatva feljajdul a lelkem, máris otthonom a táj, amelynek mélységeibe Kőmíves Kelemenné asszony sikolya fulladt bele, Kádár Kata szerelmes bánata, Budai Ilona bünhődése.
Igen, gyermekkorban otthon a szülőföld, természetesen és eredendően az.
Serdülve, hazának nevezzük. Magunkba fogadjuk futó záporok után megifjodó fenyőinek sötétzöld titkokat susogó fuvallatát, a perzselő nyárelők kaszás, szénaboglyás buja gazdagságát, rejtelmesen kedves ajándékait az őszi beérésnek és a csipkerózsikás álomba zsibbadt téli estéinek, amelyekkel minket behálóz.
Mint anyánk terített asztalán a mindennapi frissen szelt kenyeret, úgy fogadjuk el mindenét. De amiképpen a serdülő fellázad az anyai tökéletesség ellen, mert ezernyi másságot vesz észre a mindenét áttestáló, de magát meg nem váltható szülőben, ugyanúgy megváltoznak a hazával szembeni elvárásaink is. A legtöbbet kívánjuk tőle: a szabadságot.
És aztán észre vesszük lassan, hogy éppen azt nem adja, nem adhatja meg, mert pontosan az nincsen neki. Ez a szépséghibája, de mert gyönyörű egyébként, kendőzi ezt, hogy ne csalatkozzék idejekorán benne, aki őt szereti. Mint a meddőségre kázhoztatott szép asszonyok. Kínkeserves a szerelmes gyermek felfedezése, mert a hóvirág ama domb aljában szabadságot hazudva mosolygott az arcába, csupán türelmes várakozásra intett. „Érj meg rá, gyermekem, majd megkapod”, ígérte. Az orgonabokrok illatfelhőiben is a szabadság kínálta önmagát, és mi nem tudtuk még, hogy gyökereit régen elmetszették már a csimaszként alattomosan gyilkoló, sunyító kukacok.
Mire felnőttünk, a szabadság illuziója is elszivárgott. Vele zsugorodott össze a reménykedésünk, a szeretetünk megbocsájtássá szelídült, majd szánakozássá, keserű tehetetlen dühvé, mert nem segíthetünk rajta és magunkon. Váratlanul akadt fel könnyeink szűrőjén a csodaszarvas csalogató képe. Könnyeinkkel sósítottuk az agyagot, hogy kenyér íze legyen, miközben vágtattunk a csodaszarvas nyomában belekiabálva a szélbe, hogy magunkkal visszük őt is, visszajövünk érte. Csak érjük utol azt a csodaszarvast...
Lassan hó lepi be a nyomunkat is, alatta pedig elpusztul az orgonabokor hajszálgyökere...
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Cseh Tamás Március 8, 2011, 12:17pm
-
Sok boldog NŐnapot!!!
-
Hozzászólt Kardos Katalin Március 4, 2011, 8:47pm
-
A Kötődések, a gyökereik egész életünket meghatározzák. Gyönyörűek a természeti képek, amelyekkel érzékeltetted szülőfölded, az otthoni tájat.
-
Hozzászólt Miskei Mária Március 3, 2011, 3:07pm
-
Egykis zabot neki mielött futtatjuk. Gratula.
-
-
Tetszett,gratulálok!!
-
Hozzászólt Peternics Mihály Március 3, 2011, 7:37am
-
Csak érjük utol azt a csodaszarvast... Utolérjük, hiszem!
-
Hozzászólt László Emma Március 2, 2011, 11:07pm
-
Borzongatóan szép ez a lírai kép ! A szívem beleremegett .
Hadd pótoljam meg Wass Albert idézettel:
" Ha Isten a mi menedékünk,
S hűség minden fegyverzetünk,
Akkor félni nem szabad,A gyökér megmarad ."
-
Hozzászólt Fejes Ildikó Március 2, 2011, 8:47pm
-
Magyarnak lenni nem állapot,
magyarnak lenni állandóság!
Szép írás,köszönöm,hogy olvashattam.
Minden jót!
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Március 2, 2011, 4:08pm
-
Óh,nagyon nagyon szépen megírtad.Míg olvastam végig sajgott a lelkem úgy mint amikor Édesanyám írt nekem régen -a messzi távolból,s magam előtt láttam a "terített asztalát"éreztem a tenyere finomságos simogatását s a lelkét!-a fontos nekem mindig az volt-éreztem a lelkét! Ahogy olvasom a "kötődés"-ed szinte ugyanazt éreztem-belefájdult a hátam a szépségbe:"lassan hó lepi be a nyomunkat"-csak én másképp szeretném:kérem az Istent ne engedje az orgonabokor hajszálgyökerét elpusztulni-hadd virágozzon a bokor még sokáig.
Nagyon szépen megírtad-jaj de nagyon szépen!
-
Hozzászólt Tállai Enikő Március 1, 2011, 9:51am
-
Nagyon szép írás! Köszönöm.
-
Hozzászólt Olah Tunde Március 1, 2011, 8:45am
-
Koszonjuk
- ‹ Előző
- 1
- 2
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz