Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Tanfelügyelőség a pártszékház kapuin belül. Úgy adódott, hogy gyakran kellett odajárnom.Dolgomat végezvén, egy alkalommal úgy döntöttem, hogy megérdemlek egy kávét és lementem a büfébe. Amint ott szürcsölgettem talpon állva egy hórihorgas asztalnál a kávémat, bejött egy nő és elkérte a csomagot. Note! Valami sötét ügy zajlik itt az orrom előtt. Felszörpintettem az utolsó kortyot is, aztán odaálltam a kocsmáros elé: kérem a csomagot! Hogy hívják? Mögmondtam neki. Asszongya, hogy asszongya: Nem vagyok rajta a listán. Listán kell lenni? Írja oda! Szabadkozni kezdett, hogy ő még nem tudhatja, mert most került a geseftbe. Mosolyogtam negédesen, amikor megkérdezte, hogy mit kérek bele. - Mindent, amit szokás. Ő meg sorolta: egy kiló disznóhús,egy csirke, egy rúd szalámi. Sajtot is kér? Naná! Most fizetek, vagy hónap végén - hangzott a következő kérdés. No gondoltam, annyira nem kötöm be a fejemet, kifizetem most. Kis idő múlva megjelent az egyik ismerősünk nálunk otthon, aki a lordok házában dolgozott.

Ebből megtudtam, hogy nagy felbolydulás lett a hangyabolyban az ügyből, mert fogalmuk se volt, hogy mit akarok. Oda akarok járni húsért?! Mért ne járnék, ha egyszer csak abban a büfében van hús?! De hát az az ottani dolgozóknak van. Elég nagy büdös disznóság, mondám, kicsit hoszzabb és cikornyásabb litániát hozzáfűzve (Azt majd máskor, máshol mesélem el). Amikor is a többi ember egy évben esetleg kétszer lát húst, ha madárfiak után nem kapkod a levegőben! Akkora gondban volt, úgy járkált fel-alá, hogy most mitévő legyen, mert az operatív gyűlésen megigérte, hogy ő ezt elrendezi, hogy megsajnáltam. Mondtam, hogy ne féljen, nem fogok hetente odajárni húsért. Erre megkönnyebbült, de még mindig nem értette, hogy ezt miért csináltam. Azért, mondtam, mert mostmár nem tudjátok letagadni, se azt híresztelni , hogy hazudok, s talán még eszetekbe is jut, hogy milyen ELVTÁRSAINK vagytok ti nekünk. No, akkor már kezdett rendesen levegőt kapni, remélte, hogy se újságban, se még kényesebb helyen nem fogom szellőztetni. Ti. azelőtt jártam kapitalista országban, s még vissza is jöttem. Azt se tudták hova tenni.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a mai napig jókedvre derülök, amikor eszembe ötlik, hogy micsoda kalamajkát kavartam.

Megtekintések: 34

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Bálint Mária Október 22, 2010, 10:24pm
Magdi, adódott más alkalom is. Nálunk Szentgyörgyön osztottak aprozáros tyúkot, fejenként talán egyet. Naná, hogy élve! Szegények úgy néztek ki, mintha a világháborúból jöttek volna. Soványak voltak, gyengék és le voltak rongyolódva a bevagonírozástól. Tudd meg, hogy nagyon hős voltam. Hazavitem mind a négyet, s szerre levágtam őket még aznap. Vigasztaltam magamat, hogy ejszen a bolti vágott tyíúk is pont ezek közül kerül ki, csak az esetben nem látjuk az eredeti állapotot. De lett aztán tyúk dosztig! Az ismerőseink, barátaink közül senki nem merte levágni, mind nekünk adták a tyúkjegyet. Mondtam, hogy levágom nekik is szívesen, de nem vették lelkükre, hogy megegyék azokat a szegény párákat.
Hozzászólt Bálint Mária Október 18, 2010, 11:54pm
Köszönöm!
Hozzászólt Huszár Lajos Október 18, 2010, 9:12pm
Ismerős ez a módszer, csak most látom leirva valahol, lehet , hogy már foglalkoztak vele de én nem figyeltem fel, vagy nem jutottam hozzá. Nagyon sokan tudtak róla, már akkor és most is tudnak, de érdekes hogy, még mindég nincs bátorság sokakban, hogy erről nyiltan irjanak. Gratulálok neked! Ez és ezekhez hasonlók voltak a régi rendszer -egyes igazságtalanságai- /finoman mondva/, szerintem a felsorolás nagyon sok időt venne igénybe.A socit én nem sirom vissza.../ ezt a Gizka megjegyzéséhez mondanám/!
Hozzászólt Bálint Mária Október 18, 2010, 8:44pm
Talán rátapintottál a dolog lényegére. Odaát külön üzletük volt a magas polcon lévő elvtársaknak, a rendőröknek, a katonatiszteknek, a jogászoknak, a szekusoknak. A többiekről nem tudok. De nekem mesélte egy dunamenti paraszt, hogy amíg él, mindig a kommunisták pártjára fog szavazni, mert azelőtt nem volt senkinek semmije, és C. osztott földet nekik. Meg is esett, hogy nem sokkal halála után hordták a gyertyákat a sírjára.
Hozzászólt Dobrai Zoltán Október 17, 2010, 12:18pm
Kedves Marika!
Én időben jöttem el és nem éltem meg ezeket.De helyette kaptam sok-sok " románozást", bérmentve.Nehéz minda kettő , igaz más és más.De ez nekem a lelkemnek fájt! Tudom " akkor " is mi Erdélyi magyarok megtudtúnk vendégelni mindenkit , mig itt?,?????
Hozzászólt Nagy Magdolna Október 17, 2010, 11:38am
Fizud sem futotta volna olyan gyakran odajárni, ahol a "lordok" jól éltek. Ehhez minimum "miniszteri fizetés és tanítói szabadság" kellett volna. Neked ez utóbbi jutott csak.:-))
Eléggé keserédes-vicces volt a mi életünk.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek