"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Kering az atyafi az utazási vásáron. Így, tavasszal, kedves időtöltése ez, tervezni a nyarat, gusztálni a kínálatot, összevetni a tavalyival, mérlegelni, szóba elegyedni ismerősökkel...
Nagyon rég kezdte a külföldjárást, kényszerűségből, még gyermekkorában: nyaranta pár hetet Erdélyben tölthetett a nagyszülőknél. Később, már diákként a Felvidéket járta, s '75-ben eljutott végre a Lajtán túlra is, ötvendolláros utazási keretét huszonöt napra szépen elosztva, Ausztrián át egészen Rómáig, s láthatta mindazt, amiről addig csak könyvekben olvasott. Többnyire egyedül utazott, majd már "szervezetten". Utóbb Hellász kék ege alá vágyott, s nemrég végre ez is megadatott!
Már harmadsor múlatta az időt ugyanott, egy kedves kis halászfaluban, szemben az Athosszal, élvezve a mediterrán táj derűjét, nyugalmát. A tengerparti estében hol egy olasz társaság bel cantója szólt, hol meg osztrák nyugdíjasok Lehár-dala szállt, s a sétányon, éppen napnyugtakor, mindig megjelent egy skót úr, kockás szoknyában - elébb akkurátusan összeszerelte dudáját, majd néhány szép dallal örvendeztette meg az alkalmi publikumot. És akkor... megjöttek a mieink! Egy autóbusznyi középkorú, jól öltözött, láthatóan összeszokott társaság. Már első este letették a garast. Felhajtva az otthonról hozott aranytartalékot rázendítettek, amolyan kocsmai mesterdalnokok stílusban, ki tudja jobban túlordítani a másikat, azonnal elfojtva így minden egyéb hangbéli megnyilvánulást. Ahol a magyar dal lecsapott, megszűnt az élet: az olaszok visszavonultak teraszaikról, a skót úr zavarában továbbsétált, sógorék - reménytelennek látva a helyzetet - inkább táncolni mentek. Második este már tematikus műsorral állt elő a sakálvokál: Mint a mókus fenn a fánt meg az amúri partizánok dalát énekelték, végül egymást túlüvöltve szólt a bunkócska, teli tüdővel, a végén hosszan kitartva: "segíííííts most!" Dagadt ám a büszkeségtől minden magyar kebel...
Kering atyánkfia az utazási nagyvásárban, kerülve a szokott iroda standját, s úgy határoz, idén inkább észak felé tájékozódik. Wittenberg és Heidelberg - már csak egykori stúdiumai miatt is - éppen kedve szerinti lenne, mikor megáll mellette pár tavalyi ismerős: Németbe, Németbe?
Irány Erdély, sóhajt atyánkfia, kezdjük az egészet elölről!
A képek a szerző felvételei (Fent: Görög tengerpart, lent: Királyhágó)
Szólj hozzá !
Kedves Magdolna! Tökéletes a meghatározás, a társadalmi betájolás. Nemcsak a Szilágyságban, nálunk is ez az újgazdag réteg a hangadó, s ami a legszomorúbb, közöttük is az egykori "kiszfiúk-kiszlányok" játsszák a prímet. Ezek az intelligens csirkefogók - barátom igen találó meghatározása ez! - talán még rosszabbak, mint a régi rend öregjei. Műveltségükről lásd a Külföldjáróban írtakat
A középosztálynál maradva, Krasznán a Szilágyságban "újgazdagok"-nak nevezik, sajnos a hatalmat is kezükben tartó réteget. Csak egy dolog, amit nem tudok feldolgozni tavalyi látogatásom óta, a református műemlék templomkertből minden fát kivágattak. Ott árválkodik minden oltalom nélkül, a háborús emlékművel együtt. Mellette a még borzalmasabb szökőkúttal, a község szivében.
A most felnövekvő nemzedékben bízom, mert ilyen nagyszülők vannak, mint az előttem szóló nagymama, (is) a mi korosztályunk. (még:)
Kedves Magdi! Ez így igaz. Az elmúlt 60 év elhibázott kultúrpolitikája... megágyazott az elmúlt 20 év szándékos rombolásának (mert szerintem azóta erősödött fel az a folyamat, amit ma kárhoztatunk...).
A családok, különösen a fiatalok nagyon kritikus helyzetben vannak. Ma is torz példaképek és torz értékrend irányítják a szemléletüket. Sokan el is tévednek ebben az útvesztőben, kevés a kapaszkodó. Gátlástalannak, önzőnek, szabadosnak lenni sikk, a becsületes ember pedig lúzernek számít.
Vannak olyan alapvető erkölcsi normák, amelyeknek mindig változatlanul kellene megjelennie egy társadalom életében! A napokban olvastam egy ijesztő felmérésről. A megkérdezett gyerekek több mint fele állítólag nem tartja elítélendőnek a lopást, 13 százalékuk pedig bizonyos helyzetben indokoltnak véli a gyilkosságot!
Ugyanitt írták, hogy a kamaszok 70 százaléka érzelmileg sivár környezetben nő fel, ezért keresnek maguknak téves helyen példaképet pl. a valóságshow-kban. Az így vizsgált családok felére - a válaszok szerint - jellemző az otthoni szitkozódás, egymás lejáratása, gyakori tettlegesség. Nem tudom, milyen körből választották ki a megkérdezetteket. Biztos, hogy az ehhez hasonló felméréseket óvatosan kell megítélni, de ha ez csak töredéke a valóságnak, már nagy baj van... Ebben a tükörben talán világosabb értelmet nyer a fönt leírt gátlástalan viselkedés is...
Egyetértek, hogy a mostani helyzetből csak nagyon határozott politikai akarattal megtámogatva lehet kilábalni. Rólunk, a gyermekeinkről, unokáinkról van szó, ezért minden jószándékú embernek lesz tennivalója. Biztosan sokan vannak, akik megkapták a kellő erkölcsi nevelést és "átírták" magukban a rájuk zúdított egyveleget.
Üdvözlettel: Zsuzsa
Igen! Valahol mélyebben van itt a baj! A magyar nem alapból kulturálatlan! Sőt! Történelmünk ennek ellenkezőjét bizonyítja. Szerintem, az elmúlt 60 év elhibázott kultúrpolitikája köszön vissza.Miket is kornyikált ez a csoport? "Ej te bunkócska....,Mint a mókus..../ sztálinista népdal, úttörődal.) A mi korosztályunkba ezt oltották be.(csasztuskák, úttörődalok a magyar népdalok helyett, internacionalizmus, torz példaképek, torz értékrend). Aztán az évtizedek során értek bennünket különféle hatások, ellenhatások, amelyeknek megfelelően ki-ki saját magában átírta, vagy nem, ezt a ránk zúdított eszmerendszert..Sokan ma is azt hiszik, ha pénzük van, mindent megengedhetnek maguknak.
De itt vannak a gyerekek! Őket lehet más irányba terelni. Ezért kíváncsian várom a készülő új Nemzeti Alaptantervet,amelyikben az oktatás mellett az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánnak a nevelésnek,az értékek visszaállításának,egy más életszemlélet kialakításának.
Természetesen én is láttam már magából kivetkezett angol fiatalokat randalírozni Európa különböző részein, meg részeg német melósokat nem übermensch-módra viselkedni... Írásomban én a középosztály-belieket vetettem össze, s itt bizony nagyon-nagy a különbség - hátrányunkra. Hogyan is viselkedtek a középosztály alsó kategóriájába tartozó olaszok, osztrákok meg skótok? S hogyan viselkedtek/viselkednek a mieink (akik egy-egy ilyen utat megengedhetnek maguknak, azok nálunk bizony a középosztály felső régióiba tartoznak!)?
A példamutatás már nem elegendő! Munkahelyen, iskolában lassan kinevetnek bennünket, olykor baleknak is tartanak példamutató viselkedésünkért. Valahol mélyebben van itt a baj nálunk, magyaroknál - szerintem!
Bizony, nem csak a magyarokra jellemző ez a fajta feltűnésvágy! Sorolni tudnám a saját, és ismerőseim meghökkentő tapasztalatait... És ezek között a botrányos kornyikálás még csak nem is számít "csúcsteljesítménynek"... Mások gyarlóságával azonban soha nem szabad mentegetni a saját hibánkat!
Ahogy Erzsike írja, személyes jó példával sokat tehetünk a magyarság megítéléséért. Az általános kulturálatlanság legyőzéséhez azonban egy kicsit több kellene...
Egyszer egy román kolléganőm mesélte, hogy Németországban egy román csapat hasonlóképp
viselkedett. A németek ezt -szóra sem méltatták. Közben nekik meglehetett a véleményük.
Ahogy Gizka mondta, minden nemzetiség között vannak ilyenek.Nem általánosítani!!!
Azt elhiszem, hogy a sajátunk érzékenyebben érintenek.
A mi feladatunk harcolni ez ellen úgy is, hogy civilizáltan énekelünk. Az se mindegy hogy mit.
Mást úgyse tehetünk.Vagy igen?
Lehet, hogy más nemzet fiainak hasonló megnyilatkozásira nem vagyok ilyen érzékeny, esetleg nem is veszem észre. Ami a legjobban felháborít: már itthon is tűrhetetlen a helyzet - Kodály országában, a "tiszta forrás" mellett mindenütt csak kultúrmocsok! Külföldön szégyenkezem, idehaza meg a tehetetlen düh érzése tölt el.
(Tegnap ünnepeltük Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny alapításának 50. évfordulóját. Tíz remek kórus, néhány tucat érdeklődő, a kórustagok meg szinte csak egymásnak énekeltek... )
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz