Lázadás – Ima
Írta:Attila – benczi ( Dawn Bat)
A trón, amin ülsz
Egy világ fölött
Lebegsz, ahol
Árnyak játszanak.
Reméled örökké
Felettük leszel.
Mondd, ismered
A lét értelmét?
Gondoltam.
Mit adtál nekik,
Reményt?
S mond, ott ülve
Fényes trónodon
Neked most jobb,
Látnod az árnyak
Völgyében szenvedőket?
Pokoli dicsfény övezi
Csillogó koronádat
Mit magad tettél fejedre.
De én az Árnyék,
Holt idők utazója
Ígérem koronád hegyek
Mélyén hömpölygő
Tüzes tengerébe dobom.
Figyelj s halld a lélekharangok
Fájdalmas zúgását.
Nem győzelmedért szólnak.
Hideg szél zúg, morajlik
Hadam s trónod talapzatát
Egy nap helyéről kifordítják.
Tudom, mire készülsz, hogy
Újra elpusztítsd e világot
Amit pusztán unalomból,
Sötétben ülve hoztál létre.
Belátom,fölöslegesek szavaim,
Kezedben a hatalom,
De egyet még,
Utolsó szó jogán:
Te voltál az élet,
A föld – tengerek vize.
Te voltál kihez imáink szólnak.
Szívemben bánat rózsái
Nyílnak. Kérlek, mentsd meg
Az Árnyékvilág gyermekeit.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz