Zuhogó esőben öntözni indultam,
A félcipő helyett gumicsizmát húztam.
Eljöttem locsolni fiatalt, öreget,
Tavaszi esőben sározni szőnyeget.
Volt ahol a kaput zárva is találtam,
Pedig az asszonykát függöny mögött láttam.
Nem tojtak a tyúkok, elfogyott a festék,
A bort már megitták, a bárányt megették.
Olyant is hallottam, hoteljegyet vettek,
Ne zavarja senki őket, otthonról elmentek.
Szóval elutazni elég csúnya dolog,
Ilyenkor nem számít, süt a Nap vagy csorog!
Azért is osztom meg a szerény „irományt”,
Őrizzük, ápoljuk mindig e hagyományt!
Húsvétban locsolni, nálunk régi szokás,
Akár a pelyvázás vagy a kapulopás.
Tegyél ki minden jót a húsvéti asztalra,
Fogadd a locsolót egy kedves mosollyal.
Tojást osztogatni, pénzt adni veszélyes,
Románia szerte a finánc szeszélyes.
Az ördög nem alszik, még ma is figyelhet,
Ha számlát nem adunk, az ANAF elvihet.
Öntözés után csak csókokkal fizess,
Én meg megígérem, hogy nem leszel vizes.
Virágozz és virulj egész esztendőben,
Szépségedre vigyázz, ne hagyd veszendőbe’!
Kis versem elmondtam, tanultam a héten,
A tiltott zónákra kölnit öntök szépen.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz