(naplójegyzet)
MŰALKOTÁS
A műalkotás nem eladásra készül. Nincs ára a szépségkimondásnak.
Hajt a kezdet, sohasem a befejezés. Az elkezdett műből kiiktatom a teremtés gombócait, a föld hínáros dalnokait is, helyükbe helyezem az emlékképeket. Kérdőjelekkel állok a befejezetlen MŰ előtt. Az idő csokrából hullnak az emlékezés képei.
Kezemben a tétel, vele együtt a kétely is. Szívembe zárom és nem engedem tova szállni az örök pillanatokat, örök érzéseket, örök gondolatokat. Magammal hordozom, s másokkal is megosztom. Az öröm pillanatokból pillanatok lesznek, az öröm
érzésekből örök érzések születnek, öröm gondolatokból öröm gondolatok jönnek létre. Viszont, ha kavarog bennem a kétely, és körülbástyáz a titokrejtély, nehezem osztom meg másokkal. Az örömöket megosztom másokkal, léteznek örömök, léteznek fájdalmak, amelyeket át nem ruházok.
Titokrejtélybe burkolóznak a nagy témák.
A titokrejtélybe burkolózó nagy témák vászonra kerülnek, érzelmileg töltött gondolat, szín-és formavilág. Köt a rend, de hajt az örök virulás, az ezüst hajnal sziporkázó fénye, viszont cellába a múló pillanatokkal. Alázattal teszek esküt a művészet lábainál.(2013. május 18)
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz