Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Még egy „egyperces” (Az élet margójára…)
Újonnan többször is végig gondolta az életét, az eddigi és az ez utáni létének értelmét.
Mosássérült lévén eddig nem nagyon foglalkozott azzal, hogy ez miért van ez így, miért éppen őt és családját sújtotta ezzel a keresztel az élet és a sors.
Nem volt szokása túl mélyen elmélkedni a mindennapjain, s sokszor eszébe sem jutott, hogy különbözne másoktól.
Persze voltak és vannak az életében olyan akadályok amelyeket segítség nélkül képtelen legyőzni, de ilyekor veszi igénybe családtagjai és barátai segítségét, és Hál- Istennek családtagjai mindig és mindenben mellé álltak és mindenben támogatták. S amiben még ők is kételkedtek azokat a terveit a barátai segítségével hajtotta végre.
Sokan csodálták, hogy mindenűt jelen van ahol csak meg tud jelenni, és olyan dolgokba vág bele több-kevesebb sikerrel amelyektől a legtöbben meghátrálnak.
A kívül állóknak az lehetett olykor az érzése, hogy ő nem egy halmozottan sérült ember hanem egy közszemély aki nélkül meg áll a település élete.
Nagyon sokszor ő maga meg úgy érezte, hogy visszább kellene húzódnia, mert már szinte szégyellte magát azért, hogy majd minden rendezvényen, eseményen hívva – hívatlan ott találja magát.
Így van ez akkor is amikor fiatal barátai társaságában van, akikkel a leginkább szeret lenni és élvezni fiatalos bolondozásukat. Másrészt pedig sokszor mondta már magának, hogy „Keress magadnak más társaságot. Öreg vagy már ahhoz, hogy folyton köztük légy hiszen a legtöbben több mint húsz évvel fiatalabbak nálad”.
Ám azt is érzi, hogy szüksége van rájuk. Szüksége van, hogy köztük legyen velük beszélgessen és élvezze a barátságukat, mert belőlük nyeri az erejét a továbblépéshez, és ha hosszabb ideig nélkülöznie kell őket akkor úgy érzi, hogy elhagyja az ereje.
Leírhatatlan milyen jó érzés tölti el őt például amikor a legfiatalabb barátai közé tartozó hét éves „Zsoltika” így üdvözli őt messziről, hogy „Szia …” és mondja ezt a legőszintébb nyíltsággal, egy 41-ik élet évét betöltött férfinak aki szíve mélyén még mindig nagyon fiatal.
De barátainak mondhatja a település lakóinak többségét, és ez szintén nagyon jól érzéssel tölti el őt.
De persze vannak egy páran akik finoman szólva tudnák őt nélkülözni az életükből.
Ennek több oka is lehet. Az egyik talán az, hogy mindent megtanult ő a negyvenegy év alatt ám egyet soha.
Nem tanulta meg elhallgatni a véleményét, bármiről legyen is szó, közéletről, politikáról, vagy akár…
Sokan nem tudták megérteni őt, hogy miért nem tudja élni az ő egyszerű kis életét, ugyan úgy mint ahogy a legtöbben ezt teszik? És sokszor ő maga sem tudja megmagyarázni miért is emeli fel hangját egy – egy ügyért még akkor is ha ezzel vitába is keveredik másokkal.
Ennek talán az egyik legfőbb oka, hogy székelynek születet, mi több annak is érzi magát, és ez már kötelezi őt…
A másik oka az lehet, hogy az élet nagyon sokat elvett tőle azzal, hogy sérültként kénytelen leélni az életét, és talán így akarja megtartani azt amije még meg maradt, az emberségét, őszinteségét, becsületét, és kitartását.
Sokan talán azt hiszik róla, hogy nincsenek érzései. Tévedés!!! Érzései igenis vannak.
Nehéz volt be vallania magának is, de rá is rá talált a szerelem, még ha ezt egy kicsit későn is, és nem éppen a leghozzáillőbb lánnyal szemben. De persze felmerülhet a kérdés, hogy őt ismerve van e igazán hozzáillő lány?
Nemrég elvesztette az egyik legjobb, legőszintébb barátját. A sors fintora, hogy ő a rokkant kellett virrasszon barátja „koporsójánál” aki televolt vitalitással és életerővel.
Ez nagyon megviselte őt, és több heten át csak évődött magában, hogy van e értelme az életének, érdemes e maga alá küzdeni ezt a tyúk … életet.
Ám amikor minden értelmetlennek kezdett látszani. A közösségi oldal chatjén rá írt a lányra, és félénken megírta neki érzéseit…
Nagyon félt a reakciótól hiszen a lány alig múlt húsz éves és ő… sosem volt és most már nem is lesz egy Adonis.
A lány egyszerűen reagált, de ez a reakció be foltozta a lelki sebei többségét, és új erővel töltötte el „őt”.
Nem mondta azt, hogy „én is szeretlek” sőt még az sem, hogy „megpróbállak szeretni”.
Csak annyit mondott a kérésére, hogy „Persze, lehetünk jó barátok. Eddig is azok voltunk, nem?”
Erre nem kell válasz. A válasz ott volt benne. „Persze, hogy azok voltunk, és maradunk”, írta a chatre. De legbelül mást érzett…
De sosem akart más lenni, mint egy nagyon jó barát..!
Ifj: Kovács Árpád
2015. március 20.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Baksai József Coci Március 31, 2015, 11:58am
-
A csodálatosabb dolog a világon egy jó barát !!!
-
Hozzászólt ifj: Kovács Árpád Március 26, 2015, 10:43am
-
Köszönöm szépen tisztelt Bartha László. Egyesek szerint nem mindig jó őszintének lenni. De ha nem vagyunk őszinték akkor másokhoz akarunk hasonlitani, vagy legalábbis nem kirívni a sorból.S ez szerintem azt jelenti, hogy feladunk valamit önmagunkból.
Ez lehet, hogy egyszerű földműves szülötte logika?!
-
Hozzászólt Barta László Március 25, 2015, 6:21pm
-
Kedves Árpád! Az okos tudósok is sokszor tévednek. Mi tudjuk a szív dobban és fáj is...Ugyanakkor az őszinteség nagy erény! Ebből a székely ember sose' enged. És még valami:az önbizalom nagy kincs,Neked is,másnak is! Üdvözlettel.
-
-
U. I. Ha nem élhetek majd már így, az azt jelenti, hogy meghaltam...
-
-
Köszönöm szépen mindenkinek a megértést és a biztatást. Még egy mondat és azután a felejthetetlen „Cipő” szavaival élve „A csend beszél tovább…”
Én csak így tudok élni, teljes életet próbálok élni, már amennyire ez lehetséges. Nem én választottam kibe szeretek bele, de ezt hozta rám a sorsom. S szégyellném is a dolgot ha nem úgy érezném, hogy tiszták az érzéseim. Egyszerűen melegség tölti el a szívem amikor meglátom, és ez ellen tenni nem tudok és ha egészen őszinte akarok lenni, nem is akarok tenni ellene.
Esendő ember vagyok, ezt be kell valljam. Bármennyire erősnek és makacsnak képzeltem magam, az érzéseim győzedelmeskedtek fölöttem.
Zárójelben!!! Az okos tudósok szerint a szív nem érez. És mégis a szív dobban….
-
Hozzászólt Gálffy Mária Március 23, 2015, 3:13pm
-
Kedves Árpád!
Te egy EGÉSZ fiatalember vagy akinek ugyan olyan jógai vannak az élet minden öröméhez és bánatához,mint bármelyikünknek.Soha ne add fel!!Ilyen akarattal és hozzáállással,kitartással bármit elérhetsz az életben.Már az egy óriási bátorságra vall,hogy "tollat" ragadsz és leírod az érzéseidet,ki mered kiáltani a világnak őszintén.
Csak gratulálni tudok és így tovább...
-
Hozzászólt Szőcs Katalin Március 23, 2015, 2:22pm
-
Kedves Arpad,
nagy szeretetre es elfogadasra fejlesztett teged az elet. Lelked hangja erzodik ki beloled.
Ororm kell benned legyen, gyakran.
Isten hozott a felebredettek taboraba.
-
Hozzászólt Bálint Mária Március 23, 2015, 2:02pm
-
NO. Ez az utolsó mondat már a feldolgozás része, ami egyáltalán nem egyenlő a feledéssel.
-
-
„Feldolgozás”?! páran barátaim közül akiknek szintén be vallottam a dolgot azzal biztatnak, hogy majd elfelejtem őt, és találok magamnak egy megfelelő lányt.
Nem tudom mennyire érthető ez, de én nem akarom őt elfelejteni, és 41 év alatt nem találtam egy olyan lányt akiért úgy éreznék mint iránta.
Amióta magamnak is be vallottam a dolgot, úgy érzem, hogy ő a másik, jobbik felem. Egyszerűen nem találom a rossz oldalát, még a makacssága is tetszik amit talán a rovására lehetne írni.
Az más kérdés, hogy az elmém és a szívem is azt diktálja nekem, hogy oly annyira szeretem őt, hogy ne akarjam magamhoz kötni…
-
-
Így van ez sokszor, de legalább magadnak nem tehetsz szemrehányást később, hogy nem is szóltál neki az érzelmeidről. Ez is sokat jelent a "feldolgozásban".
- ‹ Előző
- 1
- 2
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz