"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Akár hiszitek, akár nem, a tündérek mindig itt éltek és élnek napjainkban is közöttünk. Ez a mese a tündérlányok legszebbikéről szól, aki valamikor Erdély büszkesége volt. Mindenki csodálta szépségét, de leginkább kedves beszédéért, jóságos természetéért szerették. Ünő, mert így hívták ezt a tündérlányt, segített az embereknek gondjaikat megoldani, bajaikat orvosolni. Jótetteivel mosolyt varázsolt arcukra. Egy csikorgó téli napon, Ünő a Radnai Havasok hótól sziporkázó világában járt. Körülötte meredek hegyoldalakon hókucsmás fenyők álltak vigyázó rendben, s az ég magasáról sziklás hegyormok őrködtek a fehér csendben nyugvó táj fölött. Ünő, míg e szépség erejétől lenyűgözve állt a hegyek lábánál, egyszer csak távoli furulyahangra lett figyelmes. A hang irányába nézett, s hát látta, hogy a magasban egy tisztásról, magányos kunyhó kéményének füstje száll a kék égre. Vajon ki lakhat ott, oly közel az éghez? Mit nem adnék azért, hogy megismerhessem a hegyek titkait! Míg ő így gondolkodott, a lába elé ereszkedett az égből egy óriási madár és emberi hangon szólalt meg: Kedves Ünő, teljesítem kívánságodat. Ülj fel a hátamra, és mire háromig elszámolsz, már fenn is vagyunk a hegyoldalon. Ünőnek úgy tűnt, hogy álmodik, és álmában megvalósul, amire vágyott. Felült hát a madár hátára, jól megkapaszkodott annak tollaiban, és már emelkedtek is a magasba. Fenn a hegyoldalban jótevője letette egy házikó elé, amelynek küszöbén már várta őt a házigazda, egy daliás ifjú. – Korongyos a nevem – állt elébe a legény –, a környékbeli juhok pásztora vagyok. Isten hozott ide, az örökzöld birodalmába, ahová a közönséges madár is csak ritkán téved. Lépd át küszöbömet, tűzhelyemnél melegedj meg! Ünő belépett a kunyhóba és leült a kályha mellé a padkára. – Bizonyára megéheztél, mert az éles hegyi levegő meghozza ám az ember étvágyát – szólt hozzá Korongyos, miközben egy hordóból túrót, melléje forró puliszkát tett az asztalra, és biztatta a szépséges lányt, jöjjön közelebb, fogyasszák együtt az ebédet. Mivel a téli nap már lemenőben járt, Ünő készülődött haza, de Korongyos marasztalta. Így a tündérlány az éjszakát a hegyi kunyhóban töltötte. Tetszett a lány szelíd lelke a pásztorlegénynek, és az ő okos szava is a szép tündérlánynak. Nem volt csoda hát, ha egymásba szerettek, és egy szép tavaszi napon össze is házasodtak. Lakodalmukon a meghívottak vidáman járták a körtáncot a fenyőfák közti tisztáson. Azonban egy boszorkány, aki az emberek között rejtőzködött, nem nézhette jó szívvel boldogságukat, és ezért kegyetlen tettre szánta el magát. Egy nyári éjszaka egymás ellen uszította a Radnai Havasok fölött gyülekező fekete fellegeket. Csattogott az ég, a villámok ereje fenyőket hasított ketté, míg a hegyek menekülő állatok hangját visszhangozták. Egy rettentő erejű villám a pásztorkunyhót is porig sújtotta, és benne a fiatalokat hamuvá égette. Hamvaikból csodálatos hegypár magasodott az égre: Ünőkő és Korongyos, amelyeknek szépsége ma is elkápráztatja a Radnai Havasokba kiránduló emberek szemét.
Szólj hozzá !
Nem ismertem a legendát,szép és az lehet a hegypár is.Rövid írás de megvannak benne a hangulatkeltő
kifejezések. Ha arra járunk feltétlenül felmegyünk az Ünőkőre és Korongyosra. Köszönöm az ismertetést
Nagyon kedves kis legenda.....jo volt olvasni!Koszonom!
A múlt nyáron sikerült feljutnom az Ünőkőre. Sajnos felhős időben mentünk, és így keveset láthattunk a gyönyörű tájból, de maga a hegymászás nagy élmény volt.. Az egyik ükapám a XIX. században Ó-Radnán élt. Sajnos az ottani bányászatról, annak történetéről viszonylag keveset sikerült megtudnom.
Bizony, kedves János, a mese, ha igaz egy kicsit is, akkor már nagy igazságot tartalmaz.
Valóban, "Aki nem hiszi, járjon utána!" - ahogy a meséből idézi Kilin József-Attila.
Járjon utána, lásogassa meg azt a helyet, és nem fogja megbánni!
Minden kedves hozzászólónak köszönöm a véleményét! Örülök, hogy a monda-mese sok olvasónak elnyerte a tetszését! M. Simon Katalin
Nagyon tetszik a legenda,köszönöm szépen,hogy olvashattam!
Aki nem hiszi, járjon utána! :)
Nagyon szép legenda
Nagyon aranyos kis legenda, ezeknek mindig van valami valós alapja, köszönöm.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz