"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A magyar nyelv gazdagságát és szépségét akkor ízlelhetjük meg igazán, ha betekintünk állatneveink birodalmába. Mivel a madárvilág a
legváltozatosabb, és a népköltészetnek meg az irodalomnak, sőt a
filmművészetnek is szolgáltat témát, én is bemerészkedtem ebbe a birodalomba,
és csodálatos felfedezésekre jutottam.
Kezdem mindjárt madár szavunk eredetével. A 12. század óta ismert, de eredetét nem sikerült
megfejteni. A jómadár német mintára
keletkezett a nyelvújítás korában. A svéd ornitológusok készítette, magyarul is
megtalálható Madárhatározó 722
európai madárfajt mutat be, és ezeket mind megnevezzük magyarul is. Egyről
szólok bővebben, s az a csodálatos nevű és küllemű kerecsensólyom. Ő a turul, a mi legendás madarunk. Ahogy Anonymustól tudjuk: „…nagyon sok idő
múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette
Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű
lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás
eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni
látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe
ejtette őt.” De a turul tovább kísérte a magyarság sorsát, és a monda szerint
elvezette őket Levédiából Attila földjére, Pannóniába. Az oda vezető utat a
magyarok nem ismerték, és a turul megmutatta nekik, s aztán eltűnt örökre.
A mondának az a valóságalapja, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a
kerecsensólyom – a turul – fészkel. A kerecsen
a régi oroszból, a turul és sólyom egy török nyelvből, a csagatájból
származik valószínűleg, azaz jövevényszavak.
Most pedig felsorolom a birodalomból azokat a madárneveket, amelyek számomra a legérdekesebbnek és legszebbnek tűntek, s amelyeket
mindeddig magam sem hallottam egy-kettő kivételével. Gyönyörködjünk bennük, még
ha képüket nem is mellékelhetem, de megnevezésük zene a fülnek. 30 név a
sorozat 30-ik részéhez betűrendben: apácahantmadár,
arab rigótimália, aranyszárnyú hernyófaló, azúrlombjáró, barna bülbül,
bibircses bíbic, bóbitás alka, bukázósas, csicsörke, csilpcsalpfüzike, csuszka,
dankasirály, ezüstalka, fehérfejű kerceréce, fenyérfutó, fülemülesitke,
gulipán, jégmadár, karmazsinpirók, kőforgató, lunda, meggyvágó, nyaktekercs,
őszapó, parti pityer, pettyes lile, piroslábú cankó, sisegő füzike, tüzesfejű
királyka, zátonykócsag.
Mindez akkor jutott eszembe, amikor egy felmérést olvastam arról, hogy ki mit tart a 10 legszebb magyar szónak. Az eredmény siralmasnak
tűnt, mert a résztvevők szegényes nyelvi fantáziájáról és szűkös szókincséről
tett bizonyságot. A kérdés játéknak jó csak, akkor is ha Kosztolányi találta
ki. Pontosabban beugratós, s akkor elérte célját. Minden magyar szó szép, mert
anyanyelvünket erősíti, s minél többet ismerünk, annál népesebb és erősebb
anyanyelvi hadseregünk, szókincsünk, és biztosabb a létünk.
Szólj hozzá !
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz