Kedves barátaim!

Megint itt vagyok egy ujabb csinytevéssel.Most a helyszin a Sepsiszentgyörgyi zeneiskola fizika laboratoriuma.Az osztályfönökünk volt a fizika tanárunk is egyben.Nagyon vicces volt számunkra szegény,pedig csak más volt,mint a többi felnött.Éppen ezért szegény ugyanugy volt a diákok és a tanárok gunytárgya,csak azért,mert mindenkit magázott.Még az elsős gyerekeket is.Ha nem tanultuk meg a leckét,mindig feltette a kérdést:-Huszár!Maga miért nem tanult mára? Egyik alkalommal elhatároztuk,hogy megvicceljük tanárunkat és arecsetet öntünk a székére.Hiszen tudtuk,hogy sose néz oda mielőtt leül.Minden egyes alkalomkor egy kék köpenyt viselt.Na mikor eljött a fizika óra,mi szépen ráöntöttük a székre az arecsetet és szép csendben vártunk tanárunkra.Szegénynek már ez gyanus kellett volna legyen,hiszen mi mindenek voltunk,csak csendes diákok nem.Nem arról voltunk híresek.Na megérkezik kedvenc tanárunk is,mi meg rémülten néztük,hogy a kék köpeny nincs rajta.Azt már nem akartuk,hogy a szövetnadrágjával üljön bele a székbe.Mindig kitaláltunk valamit,mikor láttuk,hogy a szék felé akar menni.Nagyon buzgó diákoknak mutattuk magunkat és mindenféle kéréssel probáltuk megakadályozni az elkerülhetetlent.De nem jártunk sikerrel.Pedig szinte lejárt az óra,csak 15 perc volt még hátra csengetésig.Tanárunk leült és kezdte a feleltetés.Mi meg rémülten figyeltük mi lesz ennek a vége és tanárunk mikor akar felállni.Szegény csengetés előtt meg sem mozdult,igy rendesen odaragadt a székhez.Mikor fel akart állni mi majd megszakadtunk a nevetéstől látva,hogy nem szabadul a szék fogságából.De meg is lett a csintalanságunk böjtje,hiszen közmunkával kellett pénzt keresnünk és vennünk egy uj szövetnadrágot a tanárunknak.Mondanom sem kell,hogy a nadrágja tönkrement,hiszen ahogy rángatta fel a hátsóját,elszakadt a nadrágja és ....(rátok bizom ,képzeljétek el milyen látványt nyujtott ahogy:) egy nagyobb darab szövet ott maradt a széken.