Megbánás
Írta: Attila-benczi

Titkos remények őrzője
Mond, mit tegyek!
Itt álok a Jövő kapujában
Ezernyi márványkőből
Kifaragott szobrok között.
Sápadt, hideg arcukon, félelem.
Mond, én is ilyen leszek?
Ha átlépek a Jövő kapuján!
Bukott angyalként éltem,
Ember, sápadt testébe,
Bújtattam el igazi énem.
Hatalmam, erőmet elvették
Mert lázadni mertem Elenne.
Bocsánatkérésemet nem hallja.
Ezért tovább szenvedek, nélküle.