Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Metakommunikáció anyanyelven
Metakommunikáció anyanyelven
A gyergyószentmiklósi vasútállomáson ücsörögtem, nyári gyakorlatra utaztam vissza a fővárosba, ahol egyetemista voltam. Harmadév utáni nyáron volt ez, már egészen belejöttem a nagyvárosi életbe, alig vártam, hogy ismét ott lehessek. Türelmetlenül nézegettem az órámra, de nem sok haszonnal: vagy két napja egy rossz mozdulattal felhúzás közben kiugrattam a rugóját, így kitartóan mutatta a reggeli fél tízet.
A személyvonattal este féltizenegyre értem ide, és a gyors, amivel tovább utazhattam, csak éjjel egykor jött. Az állomáson egy-két ember lézengett. Magamfajta, társaságnak való, senki.
Gondolatban már Bukarestben jártam, a kollegáknak meséltem az apró-cseprő nyári élményeimet. Sejtem, hogy románul futott bennem a belső monológ, mert akkora már bátran, majdnem hibátlanul beszéltem a nyelvet.
- Kisasszonkám, ha meg nem sérteném, órája van-é?
No, egy ilyen ostoba leszólítás igazán nem hiányzott!
Már megtanultam, hogy a legokosabb semmit sem felelni, így lehet a legkönnyebben lerázni az alkalmatlankodót, és már léptem volna is tovább rá sem nézve a kérdezőre, amikor visszacsengett a fülembe a körülményesen megfogalmazott kérdés a hangsúllyal együtt: jé, apám szokása így cifrázni a beszédet, ha mókázni, viccelődni akar.
- „Kisasszony, adna-e nekem egy pakk szivarat, de hitelbe?” – szokta kérdezni a kezdő eladó lányoktól, és közben ’vágott’ a szemével, jelezve, hogy ez csak játék. És ha a kislány nem értette a viccet, és rávágta, hogy „hitelbe nem árulunk” apám elkeseredve panaszkodni kezdett:
- „No, Feri, te is jól alája mentél, hogy a széplányoknál még egy annyi hiteled sincs, ameddig a bukszádat elékotorod.”
Székely ember szokása, hogy minden mondatban, köszöntésben, kérdésben ott legyen a móka, a sziporka, ott bujkáljon a huncutság. Kell a sok ködre, hidegre egy kis kacagás is napfény helyett.
Ahogy fordultam volna el, faképnél hagyva a hívatlan beszélgetőtársat, végigszaladt rajta a szemem: félcipő, pantalló, hozzá más színű zakó, alatta szürke, házilag kötött szvetter, kihajtott inggallér, napégette, hatvan körüli arc, vidáman csillogó szemek és a szemek körül a kacagó, fehéren virító szarkalábak. De hát ez így ismerős! Ez egy jókedvű és rendes székely ember; nem leszólítani akar, tolakodni, csak unatkozik, és ahogy a szemét látom, valami mókát forgat a fejében.
Hát akkor lássuk a medvét!
Mit is kérdezett? Hogy van-e órám?
Előkaptam a legtökéletesebb rádióbemondó hangsúlyomat, és széles mosollyal fordultam feléje:
- Igen, bácsi, van.
- S ha szépen megkérném, megmondaná-é, hogy mennyet mutat?
A kisördög táncra perdült bennem: a kérdés így fogalmazva éppen kérte a mókát.
Nagyon vigyázva, hogy a szemem se rebbenjen, és anélkül, hogy ránéztem volna az órámra, adtam a választ nagyon komolyan.
- Fél tízet.
- De a’ nem létezik - hőkölt hátra a székely bácsi.
- Hogyne létezne! Meg is mutathatom – folytattam rezzenéstelen arccal, és odatartottam a kezem az órával, olyan mozdulattal, mintha kézcsókra nyújtottam volna.
Odahajolt, megnézte, rám pillantott csodálkozva, majd megfogta a kezem, és egészen ráhajolt az órára, hogy jobban lássa. Aztán óvatos, atyáskodó hangon, hogy meg ne sértsen, fejcsavargatások között mondta:
- Akkor az, ejsze, nem jár jól.
- Az sehogy sem jár. El van romolva – közöltem a lehető legtermészetesebb hangon.
- Ej, az álgyódat, te léjánka, hogy kibabráltál velem! Melyik falusi vagy? – taszította a feje búbjára a kalapját kacagva.
Ennyi volt. Négy mondat, alig több tíz szónál, és az öreg székely pontosan megértette, hogy kivel is van dolga: nem holmi kisasszonkával, hanem rendes, falusi léjánkával.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Cseh Tamás Február 9, 2011, 12:51pm
-
Köszi Dr. Úr . Már így látatlanban is kedvelem (kedvellek).
-
Hozzászólt Dr. Csuták János Február 9, 2011, 11:48am
-
Cseh Tamás hozzászólásához (is):
SŐT.
-
-
A cikkről már írtam véleményt,jól esett olvasni és újra elolvasni.
A hozzászólásokhoz : "honnan jöttél ne szégyeld"
és büszke is lehetsz rá szerintem,mert vagyunk olyan emberek mint mások.SŐT .
-
-
-
Hozzászólt Becze Jolán Február 7, 2011, 10:49am
-
Kedves György!
Köszönöm az infót,nem is tudtam...hogy ilyen ára volt!!!!
Részvétünk Neki és a Családjának,egy igazi hős!
Édesapám is az öntődénél dolgozott,én még "kicsileánka "voltam,így nem sok mindenre emlékszek.
-
Hozzászólt Márkusz Uszkay Erzsébet Február 5, 2011, 1:19pm
-
10 éves koromtól 17 éves koromig jártam a marosvásárhelyi müvészeti iskolában, ahol számos gyergyói, s környéki iskolatársam tanult, közülük sok falusi leányka és legényke, igy alkalmam volt megismerni humorukat. Akkor még más világ volt , Magyar Autonom Tartomány, fövárosa Marosvásárhely,pezsgett a mi életünk, a Székely Népiegyüttes müsorain keresztül élvezhettük népünk kulturáját. Ez a székely élet szép kis hazánkban, FÖvárosunkban tele vidéki gyerköcökkel, jómagam is köztük, szívtuk magunkba a zenét, legyen az klasszikuv, vagy népi, a képzömüvészetet akár népmüvészeti, vagy modern kortárs, a úgy készültünk az életre, hogy MI azt MEGVÁLTJUK. MA talán eljött ennek az ideje, FEL ERRE mai fiatalok, bárhol tanultok a világban, mindent tegyetek magas müvészi szinten, sne feledjétek soha a székezs humort.
-
Hozzászólt Győrgy-Fazakas Levente Február 4, 2011, 7:16pm
-
1990-ben.Ide tartozik,hogy gyanus kőrülmények kőzőtt szenvedett kőzuti balesetett az a bátor férfi aki résztvett benne.
Az őntődések folyamatosan űgyeltek,hogy valaki-k nehogy levegyék.
stb-stb.
-
-
Igen ez így van,emlékszem,csak azt nem tudom,hogy mikor is rakták ki a GYERGYÓSZENTMIKLÓS feliratot.
-
-
Gondolom vannak akik még emlékeznek,hogy a gyergyoszentmiklosi állomásra volt felirva magyar nyelven előszőr,hogy:
GYERGYOSZENTMIKLOS volt is baj belőle.Demaradt a felirat
-
Hozzászólt MIKLOS SZILVIA Február 4, 2011, 12:04am
-
Edes kis tortenet...sok emlek jut errol eszembe.Szebenbe szulettem,3 eves koromtol Vasarhelyen elek de siklodinak tartom magam,barki megkerdi ,es erre buszke is vagyok,hisz szuleim mindketten ott szulettek,es emlekeimben azok a legcsodalatosabb elmenyek,amelyek ehhez a helyhez kotodnek.Az iden majusban lehetosegem lesz ujra ''hazamenni''Siklodra,es buszke vagyok,hogy egy jeles esemenyen kepviselhetem a siklodi kozosseget.Valamikor ,ha tuzrol pattant szekelymenyecskenek neveztek bosszankodtam erte,ma mar ennek hallatan jol kihuzom magam,es jo magasra feltartom a fejem...
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz