Ha majd úgy érzed, hogy nem bírod tovább,
ha majd a bánat szívedben ver tanyát,
ha majd nem érted magyaroknak szavát,
s elhagy a nap, s nem látod a hold arcát.
S ha a szeretet téged kardélre hány,
s ki téged szeretett mind tovább áll,
állj meg egy pillanatra, szállj magadba,
keresd a Jóistent, keresd lelkedben.
Fordulj Őhozzá, s imádkozz csendesen.

Mi atyánk ki vagy a menyekben
ha úgy érzed a magány mind rád szakadt,
ha kérdésekre választ már itt nem kapsz,
ha jó szó helyett szitok lesz jutalmad,
ha gonosz lesz a jó, s szidja Istenét,
s ha bibliát zúzzák, falut temették,
ha föld nem lesz, mi adna hitnek reményt,
ha gyűlölet él köztünk, semmit sem érsz.
Néz az égre, s várj Istenünk jelére.

Szenteltessék meg a te neved!
Ha hívők hirdetnek majd szentháborút,
ha hazug-szó uralja itt világunk,
ha mi volt múltunk, mindent letagadunk,
s mi szent volt, sérthetetlen, letapossuk,
ha Istenházában kéjházat nyitunk,
ha a család szentségét meggyalázzuk,
ha bűnösen torz-módon házasodunk.
Akkor borulj térdre, Isten elébe.

Jöjjön el a te országod!
Ha szemben áll veled a mohó világ,
ha a munkád nem ér már egy fabatkát,
ha éhségtől fetrengsz lázas betegen,
ha az ételt, mit adnak, mind mérgezett,
s mikor a bajban segítség kellene,
nem találsz te halálodig egyet se,
nem sajnál senki meg téged életben.
Fordulj akkor alázattal Istenhez.

Legyen meg a te akaratod!
Ha a kisember koldusnak sem számol,
ha ő venni már nem bír drágaságtól,
ha pénz urai mindent megszereznek,
akkor biz halál jut itt a szegénynek.
Ha majd koldusok hada vonul, árad,
ha éhségjárványok majd körbejárnak,
ha majd ember kiutat sehol sem lel.
Neked akkor is ott lesz a Jóisten.

Add meg nekünk mindennapi kenyerünket!
Ha szegénységtől élni sem lesz kedved,
s hitedért üldöznek, és elítélnek,
ha már imádkozni is elfelejtesz,
ha megtagadod Őt, hogy tovább élhess,
ha lázadsz majd mindent Istened ellen,
s ember bűneit is Istenre kened,
hit, remény, szeretet veszik el benned.
Akkor nézz az égre, s kérd Istenedet.

S bocsásd meg a mi vétkeinket!
Volt idő, téged, hogy embernek néznek,
hogy helye van köztük az életednek,
ezért szakadásig hajszoltad magad,
élet sem volt drága, munkádért adtad,
bányásztál, építettél, várat védtél,
de világban te hazát nem lelhettél,
hisz nincs pénzed, vagyonod, élsz senkiként.
Kezet nyújtani csak Istened maradt.

Bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek!
Ha a globális erők tanácskoznak,
sorsunkon, javainkon, elosztoznak,
érdek mentén karámba szorítanak,
s a te álmodhoz hiteleket adnak,
majd fiskális kényszerrel kirabolnak,
bankok, multik, globális vállalatok,
bekebelezik az egész világot.
Isten! Bocsásd meg nekik a vakságot.

Uram ments meg minket e kísértéstől,
s  hazánkat ments meg az mohó gonosztól.
Ámen
01. 10.2012