"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Az iskola soha nem tanított meg arra, hogy miként működnek az adók. Miért vannak és pontosan mennyit kell dolgoznom azért, hogy nekem is jusson. Nem tanított meg arra, hogy mire fizetem az adót és mit kapok érte cserébe. Az iskola soha nem tanított meg arra, hogy milyen betegségek alakulnak ki a lélek érzékenysége, akár bezártságok esetében és mire figyeljek oda, hogy ezeket elkerüljem. Az iskola nem tanított meg arra, hogy miként válasszam meg munkámat de arra sem figyelmeztetett mire vagyok valójában képes, ezt nemhogy nem kutatta, hanem érdektelen volt az ilyenszerű dolgok felől. Az iskola soha nem tanított meg arra, hogy miként kell megtermelni az alapvető élelmiszert. Az iskola nem tanított meg arra, hogy a növényzet tele van hasznos anyagokkal, melyeket értelmesen fel lehet használni az emberi szervezet javára. Az iskola nem tanított meg arra, hogy a történelem szinte teljesen ismeretlen és a legtöbb dátum csak eseményekre hivatkozik és nem emeli ki az abban a korban élők sorsát. Az iskola nem tanított meg minket arra, hogy miben hibázott az emberiség és hogyan lehet azt kikerülni, hogy az ne ismétlődjön. Az iskola nem tanított meg arra, hogy mit jelent alkalmazottnak lenni és mit jelent munkaadónak lenni. Az iskola nem tanított meg arra, hogy minden ami irodalomból kötelező olvasnivaló volt, emberi valóságról szól, emberek írták és mindaz a környezetünkben ugyanúgy jelen van. Az iskola nem tanított meg arra, hogyan kell házat építeni, hogyan kell erdőt megtartani. Az iskola nem tanított meg arra, hogy a becsület gazdagabbá tesz mint a sunyiság. Az iskola nem tanított meg arra, hogy arra koncentráljak amire képes vagyok hanem arra tanított meg, hogy ha nem értem az aritmetikát megbukok. Az iskola arra tanított meg, hogy szégyellnem kell magam ha valamit nem úgy teszek mint a tömeg vagy ahogy a tanár elvárja. Az iskola nem alkalmazkodásra tanított meg hanem arra, hogy hasfájóan kerüljem a kötelezettségeket Az iskola nem tanított meg arra, hogy a szervezetemet méregtelenítenem kell, de megtanított arra, hogy gyógyszert kell szednem ha beteg vagyok. Az iskola nem tanított meg arra, hogy az orvostudomány képes megelőzni szinte bármit, az iskola arra tanított, hogy orvoshoz akkor kell menni ha beteg leszek. Az iskola nem készített fel arra, hogy a felelősségvállalás az nem ugyanaz a rabszolgasággal, viszont a jelenben ezt már összeolvasztotta a társadalom mert kapzsi. Az iskola nem tanított meg arra, hogy az alapokat miként lehet az életben megteremteni, az iskola azt mondta ha nem érettségizem kulturált tantárgyakból nem vagyok ember. A tanárnak könnyebb lenne tanítson olyat embert kit érdekel az adott téma. Az iskola és a tanügyi rendszer annyira bután hagyja a tömegeket, hogy azok mikor kikerülnek az életbe, valójában semmit sem tudnak. Nem a tanárral van most a baj sem a gyerekkel. A rendszerrel van a legnagyobb baj mert semmit sem ér. Alapvetően amivel egy érettségiző kikerül a világba annyi, hogy tud írni, olvasni, összeadni, szorozni, osztani. Tudja mi hol van fontosabb a földgömbön és fogalma van arról, milyen országok milyen népekkel léteznek ezeken a helyeken. A történelmet előítéletekkel fűszerezve megtanítják neki, de nem ismeri a köznép, a 95% küszködését. Minden amit otthon megtapasztal az nem közpszichológiai tapasztalat hanem egy másolt képlet melyet ő is elkezd követni míg rájön, mindent másképp akar mert nem áll közel ahhoz amit elképzelt magának. Viszont minden amit elképzel magának az mint az iskolában, a csoportban tapasztaltakra alapszik. Ott tapasztalja a divatot, a trendeket, a ciki és a menő fogalmakat. És mivel nincsenek arra megtanítva, hogy miként kell az életet megélni, nem képesek és falcs jövőideológiával kerülnek ki a világba. Ez a tizenkét éves érettségi rendszer annyi rossz, hogy azon kívül, hogy egy szociális rendszer, semmi valós értéke nincsen mert az anyagot leszűkítve meg lehet tanulni sokkal rövidebb időn belül. De amikor éveken keresztül tanulunk olyan tantárgyakat melyek semmire sem készítenek fel, sehová sem érünk. A lexikális tudás nem elegendő ahhoz, hogy 18 éves korára az egyén kifejlődjön oda, hogy vállalni tudja a fennmaradását. A sok haszontalanság helyett a legtöbb szakma egyediségét, hasznosságát kellene megtanítani 18 éves korig mindenkinek, a fiatalnak legyen fogalma arról, hogy mit tudna felvallani, mi az amit szeretne csinálni, függetlenül attól, hogy munkavállaló vagy vállalkozói szinten. Állunk a semmi és a valami közepén és önmagunktól kérdezzük merre is tartunk. Olyanok vagyunk mint a fáról leesett alma. Vagy megeszi egy állat és jól lakik vele, vagy belerohadunk a földbe és kezdjük előröl az egészet.
Szólj hozzá !
Az alma nem esik messze a fatol... Ezert ,valojaban a szuloket az kene foglalkoztassa a tanuloevek alatt,hogy a gyermeke ervenyesuljon kepessegei szerint es ne a velt lehetosegek alapjan szabjon ki szamara egy bejarhato utat...
Igen. És sok sok gondolat írható le ezzel kapcsolatosan.
Örvendek, érdekes húrt pengettem meg. Amúgy örvdendek, szinte mindenkinek az jött le amit akartam, hogy nem az a lényeg mire, hanem mire nem tanít meg 12 év alatt a tanitó-rendszer. Mert tanügy végülis. Vagy nem? Álomvilágba jól belerángat de kötelezettséget vállani nem tanit, mert elég az ötös is tízes helyett. A többi a szülö mércéje, hogy otthon elég-e az ötös. Meg a szülő dolga életstratégiai dolgokat tanitani a gyemeknek. DE kérdemén, a szülöknek meg van e erre a képességük? A szülők küszködnek a megélhetését és azzal, hogy a gyermeknek megteremtsék a szükségeseket. Viszont kérdem én, a gyerek ezt miként tanulja meg, hogyan érti meg? A gyermek azt látja, fiam ez drága, fiam ez minek neked, fiam ez nem neked való. Valóban igy van ez? Vagy csak egy betanult viselkedési forma. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy többre is képes őmaga is nemcsak a gyermek és bármi elérhető és nem kell csak egy szereplőnek lenni egy irányitott rendszerben.
Ha magasabb szintre lépünk a társadalomvizsgálatban, megvan ennek az oka. Felülről irányított nyerészkedés. A világ tetején meg mindig vannak olyan mohók, akiknek semmi nem elég. Csupán az egymásra licitálás kedvéért is képesek tönkretenni bizonyos felépítményeket. Amikor én idejöttem Magyarországra (90-es évek eleje), már akkor csodálkoztam, hogy nincs szakember. Erdélyben akkor még mindent meg tudtunk javíttatni. Még a tollakat is. S még működtek a harisnyaszem felszedők is.
Az iskolának nincs sok mit tenni, ha a társadalomnak nem kell. Sorra be kellett zárni a szakiskolákat, vagy átvariálni, mert már gyakoroltatni se volt őket hol. Ha bezár pl. a cipőgyár, mire képezzen ki az ország cipészeket? Csakis külföldre mennének azok is - ha kellenének. Ma egy komplett cipőt késesek géppel elkészíttetni. (mondjuk, ezért mennek tönkre olyan hamar, de nekik ez annál jobb.) Emlékeztek ti "régebbiek"? Volt elnyűhetetlen cipőtalp. Két baja volt: a szemétben se ment tönkre, szaporította a hulladékhalmot - ezzel ki törődött akkor? - a másik, hogy ritkán kellett új cipőt venni, s ezek a mocsok népek, fölöslegesen -akkor még - nem vásároltak. Ez már baj az előállítónak. Tehát kivonták, mint ahogy azt a román találmányú harisnyát is, aminek kettőnél több szeme nem tudott lefutni.
A fogyasztói társadalomban tudnak létezni a tőkések. Úgy tűnt jó ideig, hogy a kapitalizmus, a szabad piac jólétet hoz. Sokat kell termelni, sokat eladni, a munkanélkülieket meg olyan szinten tartani, hogy még fogyasztókká váljanak.
Vegyenek új holmit, mert az csak kicsivel drágább, esetenként olcsóbb, mintha megjavíttatnák. Bevettük a horgot. Mi magunk tettük fölöslegessé a szakembereket. Újat vettünk. Ma már arra készítenek belső törvényeket a nagytermelők, hogy egy mosógépnek nem szabad 5 évnél tovább működnie, mert akkor leáll a piac.
Milyen a gyártás? Emlékszem a romániai Oltcit-re, vagy mi volt a neve. Az autó motorjába már bele se lehetett nyúlni, benne volt egy belső motorházban. NO az a fajta autó állt is százával raktáron, inkább vettünk ócska Daciát, mert új autót nem tudsz mindig venni,amikor tönkremegy benne valami.
Tolmácsoltam Ikladon valami gépek beszerelésénél. Ott volt a német szakember, s csak azt mutogatta, hogy ha ilyen meghibásodást mutat ki a számítógép, akkor melyik "blokkot" kell kicseréltetni a gyárral, ha olyant, akkor melyiket. Arra van garancia, sok éves, de ha szétszeded, s belepiszkálsz, akkor nem kapsz semmit. Az eladó céggel számítógépes összeköttetésben áll az egész rendszer és Németországból meg tudja nézni a szaki, hogy Ikladon tényleg nem működik a vacak. Azonnal postázzák az újat, közben a régi blokkot vissza kell küldeni. Egyik módja tehát a gyár fenntartásának ( Egy darabig.), hogy adsz 20 éves garanciát, s gyártod a cserealkatrészeket.
èn Németországában élek 12 éve előtte Amerikába is éltem néhány esztendőt amit itt is ott is otthon is tapasztalok,.. az egy dolog, hogy az iskolába csak keveset tanítanak arra amire szükségünk lenne az életben, de kimarad sajnos az oktatásból azaz a tovább képzésből a sok szép régi szép nemes szakma is nincsenek a világon kézművesek azaz kihalóban van, nincs kádár, kovács, cipész, szabó, tévészerelő és sorolhatnám ... ezek oly hasznos szakmák voltak voltak régi jó mesterek s azok inasai akik idővel mesterek lettek ha ügyesek voltak , ma mindenki manager lesz és nem javíttat semmit hanem kidobja és ujjat vessz, egy jó kis szatócsbolt gazda bolt ahol baltától kenyérig minden beszerezhető volt az is halott már.
Most látom, hogy félresikerült a fogalmazás: nem mindenki az osztályból, hanem minden fiú ment ügyvédnek. Fiú meg mindig kevesebb van az osztályokban, mint lány. Mivel a gimikbe eleve besétálhat felvételi nélkül, aki magas átlaggal jön, de mindenképpen hozzászámíttakik az átlaghoz a VII.-es átlag is. A lányok meg szorgalmasabbak, többnyire magasabb jegyeket visznek. Tehát érdemes a tanár szidni, jegyekért reklamálni, hiszen nem a tudás számít, hanem a jegy. Aztán a gimik versenyeznek, hogy melyik tartsa meg korábban a felvételit, nehogy tanulók nélkül maradjanak. Itt is az a szempont a felvételizőknél, hogy akkor hamarabb (pl. februárban már) abba lehessen hagyni a tanulást. Ki bolond tanulni, ha már felvették? Kevesen. A szülők is olyan jól megnyugodhatnak. Ugyanez van XII. osztályban. Előre felveszik az egyetemre. Máris el van vesztegetve összesen 1 egész év. Az érettségi szünetben meg van olyan "lelkiismeretes" diák, aki folyton a strandon ül. Hát kell az a helyesírási szótár a vizsgán. Nem lehet a helyesírást "megszokni", ha nincs házi olvasmány. Az azért nincs, mert már senki nem olvassa el, legfeljebb valami lebutított változatot, amit megint fennen hirdetnek (levágnám tövig a tíz körmét a kitalálójának!), hogy vedd meg, nem kell sokat olvasni. De azt se olvassák el, mert tele van az internet rövid tortalommal, amit egymásnak feltettek. Már nem írják le,csak kinyomtatják, és még csodálkoznak, vagy őszintén felháborodnak, hogy azt miért nem akarja elfogadni a tanár, hiszen megvan. Valahol már leírtam: egyik általánosban a tanári kar eldöntötte, nem lesz házi feladat se, mert úgyse csinálják meg, csak vita, meg bosszúság van miatta. Egy elég, a többi megy utána, mert nem bírják kiállni a sok reklamációt.
No, mindezek aktív tanári koromból származnak. Mostanában Magyarországon Hoffmann Rózsa valami mást akart elindítani. Gondolom, hallottátok, mennyire és mennyien szidják. Leginkább az egységesített tankönyvek miatt. Valami 22 könyvkiadónak kell bezárnia. Tönkretette. Mennyi munkanélküli lesz! (Vagy oda a jó üzlet?) Szétverte az oktatást (már megint). Érdemes védelmezni azokat, amiket leírtam?
"Állunk a semmi és a valami közepén és önmagunktól kérdezzük merre is tartunk. Olyanok vagyunk mint a fáról leesett alma. Vagy megeszi egy állat és jól lakik vele, vagy belerohadunk a földbe és kezdjük előröl az egészet."
A legjobb korkép,amit az utóbbi időben olvastam.
Én azt is elszomorítóan sokatmondónak tartom,hogy érettségire helyesírási szótárt vihetnek be.Hát 12 év nem volt elegendő az ANYANYELV elsajátítására?
Arról még nem is szóltunk, hogy bele van kódolva a gyerekekbe, hogy "nagyemberek" lesznek. (Volt egy osztály egy évben, mindenki ügyvédnek ment. Fel is vették őket. Később felszívódtak a manager szakmába.) Ha azt mondtam, meg kell szokni a munkát, a pontosságot, azt , hogy ha feladat van, el kell végezni, nem lehet mondani, hogy vendégek voltak, nem tudtam tanulni. Fel nem fogják, nem is akarják, hogy miért. Mert mindenki főnök lesz, és ő fog parancsolni. Meg is kaptam egyik tizenkettedikes bandától: hagyjam már őket békén. A szüleik is megmondták. Nyugodjak már bele, hogy ez egy másik generáció, nem úgy működnek, mint mi öregek. Ők leülnek a buszon és nem adják át a helyet, mert ők is lehetnek fáradtak (reggel korán - itt meg kell jegyeznem, hogy ugyanazon a buszvonalon volt a poliklinika is, ott rogyadoztak a betegek féllábon, még szitkot is kaptak, hogy miért pont akkor utaznak, meg miért nem ül otthon a sok vénség), nem engednek senkit előre, mert akkor ott állhatnának az ajtóban egy félóráig, ők is emberek, eldobják a szemetet, mert azért van a takarítónő, hogy összeszedje, meg felseperje, az a dolga. Nem spórolnak (eldobált tollak, füzetek, elveszített könyvek), mert mindenből lehet venni másikat, de miért ne írhatna minden tantárgyat ugyanabba a füzetbe, ha neki úgy tetszik... Úgy festik ki magukat és úgy öltöznek, ahogy akarnak, stb. Ezt jobb, ha nem ecsetelem.
Mit gondolsz, a munkanélküli tanár elmegy falura dolgozni? Itt rí a nagyvárosban, hogy nincs munkahelye. A szülő meg korábban is bevitte a gyerekét tanulni a városba 40-es létszámú osztályba, mert ott jobbak a tanárok. Pedig, ahol csak 15-20 gyerek van, többre lehet menni, mert van idő foglalkozni velük többet. Lehet-e csodálkozni, hogy zárják be az iskolákat falvakon?
Ugyanez megy az orvosok között is. Svédországban, Angliában jobb, mint Csajága-Röcsögén. Nagyanyáinktól tudjuk: hajdan majdnem minden 1000 lelkes faluban volt orvos, patika, fogorvos. Pontosan nem tudom, de nemigen hiszem, hogy kapták volna a nagy állami támogatásokat.
Sokrétű dolog ez.
Gondolat ébresztő sorok. A jobbitás szándékával íródtak, ami nagyon tiszteletre méltó...
Ami egyszer el romlott, itt a pontosabb jelző elfajult, azt ujra nemesiteni már nem lehet, hisz az a generáció amelyik meg tehetné az már régen a másvilágra szenderült. Ki a hibás? Hát...mindenki. Kezdve a nemtörődöm szülökkel akik az othoni 7 évet nem nevelik gyerekeikbe. Gyerekek, akik az ovodától az iskoláig szinte azt tesznek amit akarnak, hogy majd a sarat ami rájuk tapadt másra hányák ra. Ma már nagyon bonyolult a "Mit nem tanit az iskola..." elemzése, mert ez a mondat kezdés nagyon sok mindenhez kötődik:család, barát,környezet amiben nevelkedünk, társadalaom amibe magunk akarata nélkül csöppentünk. Én az irást, ok fejtést, mert így látom, mindenképen értékelem, mert igy tömören a -sokmindent- még sehol se olvastam.
Több (német nyelvű) tankönyvet szereztem Németországból, Ausztriából, Svédországból. Minden bennük van, amiket te hiányolsz. Örültem neki, próbáltam is megtanítani pár ilyen hivatalos dolgot (mindenféle űrlapkitöltés, üzleti levélírás, bejelentés szolgáltatóknak) Nem mentem sokra. A gyerekek utálták, mert nehéz, unalmas, a szülők meg reklamáltak az osztályfőnöknél, ő az igazgatónál, hogy olyat tanítok, ami nincs benne a nyelvvizsga programban. Az igazgató meg jól letolt, mert nincs annál nagyobb szégyen, mint mikor valakire panaszkodnak a szülők. El se tudod képzelni! Mert az iskola jó hírnevét egy tanár se ronthatja el!!!! Nem ide fogják hozni a tanulókat, akkor aztán nem lesz állásod!!! - szokták mondani a rakoncátlan tanároknak. Gondolom ennyi elég, hogy követhessétek a forró gesztenye útját. Tény: az egyetem szidja a középiskolát, a középiskola az általánost, az általános az elemit, az elemi az óvodát, az ovi a szülőket, a szülők meg mindegyiket.
Sok évig bírtam a harcot, akkor én is azt mondtam: favágás kell? Vágjunk fát! Mivel úgy van ez, mint egy (talán) orosz népmesében: a karikának sehol sincs vége.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz