"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Azzal a tisztelet teljes kérdéssel fordulok hozzátok, hogysegítsetek utat mutatni az alábbi nagyon fontos döntésben, kérdésben.
2010 nyarán költöztünk vissza párommal Izraelből, ide Magyarországra és velünkegyütt a párom kislánya is, akinek sajnos a nyelvérzéke nem erőssége.
Ez abban nyilvánul meg, hogy nehezen tanul magyarul , hisz ott kint Izraelbenőt fel, most 13 éves, és így inkább a héber nyelv került előnybe, nem terheltéka gyereket egyszerre két nyelv elsajátításával.
Nemrég egy felmérésen esett át, Budapesten jártunk és azt a tanácsot kaptukszakemberektől, hogy a magyar nyelvet, mint idegen nyelvet tanítassuk meg akislánnyal, mert ha nem akkor ez igen is lehúzza tanulmányi eredményeit, és azigaz is, hogy rengeteg magyar szót nem ismer, valamint a mondatszerkesztése isrossz. Ott kint, a 6-ik osztályt végezte, itthon pedig visszatették az 5-ikosztályba, de ismeretei inkább a 4-ik osztály szintjét érték el.
Szóval, most az van, hogy vagy elköltözünk, egy olyan városba, ahol találunk szaktanárt,aki napi kb. 4 órában foglalkozzon a kislány magyarra való tanításával, éspersze ha lehet, mellette legyen magántanuló, vagy vesszük a kalapunkat ésvisszamegyünk Izraelbe, ahol mégis csak jobban tud érvényesülni a hébernyelvtudásával. Megjegyzem, a héber nyelvtudása is kissé lemarad a sajátkorosztályához képest.
A maradás mellett az szól, hogy itt vannak az én gyermekeim, két nagy 17 éveslányom van, a szüleim, és a legjobb barátaim, és a nyelvi közegem, hisz héberülnekem nem sikerült megtanulni a közel 3 év alatt.
A maradás ellen szól, hogy az a támogatás,amit a kislány továbbtanulási lehetősége, a jövőben való érvényesülése indokol,azt mi anyagilag sajnos nem érjük fel.
Tehát itt, most elég komoly a helyzet és ez órák, napok kérdése, vagyis hamegyünk, akkor az azt jelenti, hogy csütörtökön, január 13-án már repülünk isvissza, arra szól a vissza jegyünk.
Mikor hazatelepültünk, úgy vettünk jegyet, hogy oda-vissza, így olcsóbb volt.
Ha elhalasztjuk a visszamenetelt, akkor azt csak május 5-ig lehet, mert az idejegyünket 2010-ben akkor vettük, és a jegy csak 1 kerek évig érvényes.
Bocsánat, ha ez az írás nem idevágó, de gondoltam megpróbálom, hátha valakiolyan ötlettel bír, ami nekünk, még eszünkbe sem jutott.
Szólj hozzá !
Kedves PÁl!
Ha mindenképpen magyar nyelvi környezetben szeretnétek tovább nevelni lányotokat, szerintem meg fogjátok találni a helyet és a hogyant is.
Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy egy gyerek hamarabb alkalmazkodik, mint egy felnőtt, de gyereke is válogatja.
Én mégis a maradás mellett "szavaznék", tekintetbe véve azokat a családi és baráti szálakat, ami minden nehézségen átsegíthet Benneteket, még ha most nem is így tűnik.
Persze mindent mérlegelni kell, hisz az élet pénzzel járNA, ugyebár.
A valamit valamiért döntések - a bennük rejlő ellentmondásosság okán - nagyon meg tudják bolygatni az ember lelkét, pedig általában hosszas latolgatással járó észérvek felsorakoztatása áll mögöttük.
A kislányotok mit gondol erről?
Vajon elrepültetek-e már?
Kedves Pál!
Auréliának igaza van. Talán egy-két magakorú barát, barátnő hiányzik, akikkel elbeszélgethet. A helyes magyar nyelvet sok könyv olvasásával fogja majd elsajátítani. Ez időbe telik, egy-két év és akkor egyáltalán nem fog érződni, hogy nem a magyar nyelvet hallotta "a bölcsője ringatásakor".
Üdv.: István
Egyébként a felvételihez a VII., VIII. osztályos jegyeket veszik figyelembe, ha addig nem változik. Tudok segíteni, mondjuk Skype-on, de ezt a saját oldalamon beszéljük meg. Oda írj, ha úgy gondolod.
A kislány még nincsen felvételi előtt, nincs veszve semmi. Én is tanár vagyok, én is átéltem ezt a fiammal. mert mi meg Erdélyből jöttünk M.o.-ra. Igaz, magyarok vagyunk. Az első dolguk mégis az volt, hogy egy osztállyal visszasorolják, de abba nem egyeztünk bele. Aztán lebecsültek mindent, amit tudott. Minden országnak sajátos tananyag felosztása van, lehet, hogy a kislány olyasmit tud, amit meg az itteniek nem (pl. héber), persze az nem ér semmit, mert még mindig az egyen-tudást tartják elsődlegesnek. A lányom jószántából ment vissza egy osztályt, de például történelemből bármennyire is tudta a leckéket, soha nem zárták le ötösre, mert a megelőző évek anyagait nem tudhatja, abból előbb vizsgázzon le soron kívül.
A nyelvet meg fogja tanulni magyar közegben hamarabb, mint hinné bárki is, csak nem kell ijesztgetni, s máris tökéletességet követelni tőle. Ki nem állhatom, amikor ennyire fontoskodnak egyes tanárok. Mi lenne a nyugati országokban, ha a bevándorlóktól ilyesmit követelnének? A félvilág folyton megbukna. Nem kötelezhetnek arra, hogy külön órákra járassátok a gyereket. Általános iskolában főleg nem. Ott kell tanítaniuk őt abban a körzetben, ahova lakóhelye szerint tartozik. A nyelvet nyolcadikos korára pedig tudni fogja, mert otthon is magyarul beszéltek vele.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz