Ha elfárad lábam, s kérni fogok tőletek,
ha összetörve, megalázva visszatérek,
Ti ott messze fent a hegyekben, megismertek?
Ha lázadozásaim kudarcba fulladnak,
ha méltatlanul a semmibe vesznek szavak,
lesz még ott, ki nekem igazán barát marad?
Ha lelkem vérzik, benne gyűlt sebek duzzadnak,
ha hitem-vesztem, s benne bűnöm lesz hatalmas,
Vajon templomaink otthon még befogadnak?
Ha véres küzdelmekben én vesztesként végzek,
ha mi volt szép hazámban mind elveszejtitek,
Ha mennydörgés, s villám csapkod majd fejünk felett,
ha megtagadnak enyéim is, és üldöznek,
Lesz e föld, Istenem, hazám, Erdélyben nekem?
Vagy kitaszítotok, s örök lesz száműzetésem.
Ha üldözve is, akkor is hazatérek én,
Nyugalmat találhat e lelkem hegyek ölén?
Liget, fák, ormok, befogadtok e még?
13.09 2012
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz