Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

NAGYTATÁM MESÉINEK TITKA: a valóságra alapozott mesék

Kisgyerek koromban sokszor aludtam nagytatáméknál, mert szerettem, ahogy a nagyiék meséltek. Ösztönösen hajtott az érdekességek, izgalmas kalandok mesélésének meghallgatása. Sokszor hallgattam végig ugyanazon történeteket, és mindig megvolt a varázsa: örömet, egyfajta lelki erőt tápláltak belém, így képes voltam fontos továbblépésekre a mesélés útján. Például ezeket a történeteket megírtam, hogy mások is elolvashassák.

Bár én leginkább a nagytatám átélt háborús élményeit, fordulatos eseményeit szerettem hallgatni minduntalan, de érdeklődéssel, mély meghatottsággal vettem figyelembe, jegyeztem le másféle élettörténeteket is. Elhatározásom volt az életet, az életviteleket megismertetni a mesélés útján, rákövetkeztetni a „múlt embereinek” sorsának alakulására. Gyerekkorom óta sokat változott a világ egyben-másban, de nagytatám megmaradt a régi nagyapónak, aki unokáinak elmesélte a valóság sokszínű oldalát, megismertette az élet értelmét oly módon, hogy ne keltsen bennünk félelmet és egyben a valóságot se kelljen megtagadja.

Ez sikerült neki.

Most felnőtt koromban értettem meg nagytatám meséinek titkát, mert a történetek tartalmán kívül, a kiejtett szavak hátterében ott lapul az a szülői közrejátszás, amely nevelésként épül a gyermekre, felhívja figyelmét, érdeklődését a világ iránt, és így alapozottan felkészíti – a valós mesék nyomán – a további váratlan és várható életkörülményekre, és mindez a mesélés értékén alapszik. Ez a ráébresztés, felkészítés az emberarcú természet csodáinak felkutatására, a mesterségesen megalkotott életterek további fejlesztésére ad útmutatást, de ez túl nehéz lenne, vagy nem lehet értelmére hozni egy kisgyereknek, mert lassú a felfogása és nem bírja el a – számára még – nehéz szavak súlyát. És ebben a káoszban, eltévedhető labirintusban megoldást eszközöl a mese.

Falumtól mintegy tíz kilométerre fekszik Kisbacon, ahol a híres mesemondó, Benedek Elek élt. Háromszéki családokban nincs olyan személy, aki nem ismerné Elek apó meséit, nincs olyan családi könyvtár, ahol ne lenne egy-két mesekönyve a polcon. Ám igazi értéke a meséskönyveknek a generációk tudatában halmozódik fel, hiszen e meséken nőttünk fel és fognak felnőni gyerekeink s unokáink. E mesékben eresztettek gyökeret a népi hiedelmek és nemzetünk hőseinek dicső múltja. Ezek a „nagyapó mesefájának” gyökerei, de a mesefa ágait mi magunk nyessük és oltjuk: termésétől, azaz szókincsétől függetlenül. A mesefa gyümölcsének íze sokféle, de magja, azaz mondanivalója mindig ugyanaz: a lét fogalma. Mi, háromszékiek Elek apó meséiben találtunk rá a gyerekkor értékelhetetlen kincsére és őrizzük törékenységét, hogy gyermekeinknek is olyan felvilágosítást, szórakoztatást és műveltséget ajándékozzon, mint annak idején nekünk. A mesélésben összekötő szerepet kap a szeretet és az anyanyelv ápolása, mert ezek hiányában a mese elvesztené varázsát.

(Druta Annamária rajza)

Megtekintések: 263

Tetszik

24 tagnak tetszett

Következő bejegyzés >

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt dr. Szabó Dániel December 6, 2013, 9:28pm: Míg a gyerek pici,az anyukája mesél neki,aztán később a nagypapa. Hát nem érdekes? Ez nálunk is így volt.Nannyóka főzött ,sütött megetetett,mi aztán teli hassal Papó körül voltunk egész nap.Akkoriban az ötvenes évek közepén nem volt TV.Rádió sem minden háznál. Ezért esténként összeültek a szomszédok a konyhában,Nannyókám a rokkát hajtotta,hallgatva nagyokat, míg a többiek mesélve, beszélgetve szórakoztatták egymást.

Délutánonként kiültek a kapuszékekbe és együtt élt az egész utca, viccelődtek.Jöttek a mezőről haza a fiatalok,fiuk-lányok. Oda szóltak Papókámnak: "aggyon isten Dani bá,mi jót csinál? " " Legeltetek ". " De hol vannak a juhai? " " A szemeimet a farotokon ".

Hozzászólt Nyilasi László December 6, 2013, 8:44pm: Kedves Zsolt!Köszönöm ezt a csodálatos lehetőséget,egy élmény volt olvasni gondolatait.További szép napokat kívánok!Üdv.Ny László.

Hozzászólt Ilyés András Zsolt December 6, 2013, 7:55pm: Köszönöm szépen mindenkinek! Nagyon kedvesek! Örülök, hogy írásom elnyerte a tetszésüket, igyekszem a továbbiakban is megmosolyogtatni önöket! :-)

Üdvözlettel: Zsolt

Hozzászólt Ferencz Ágnes December 6, 2013, 12:37pm: Nagytatám meséi számomra is megfoghatóbbá tették számomra a XX. századi történelmet. Ő ugyanolyan színesen , ugyanakkor a gyermeki lélek számára befogadhatóan mesélt a második világháború borzalmairól, a fogságról, a szabadulásról, mint a szép békeidőkről. Mai napig élnek bennem a szavak, ahogyan a hajdani focista- nyomdász nagytatám megformálta meséjében a valóságot, az az íz ahogyan mesélt a hajdani nagyváradi emberekről.-Megelevenednek előttem a régiek, ahogy ünneplőben végigsétálnak a nagyváradi korzón a Gong kávéháztól a Nagyállomásig. Ott megvárják az Orient Expressz beérkezét, majd szépen hazamennek, közben beszélgetnek egymással, vagy éppen csak megbiccentik a kalapjukat egy-egy ismerős arc felé . Ezek a mesék színt vittek a diktatúra alatti évek gyermekvilágába is, pedig olyan ánti időkről szóltak, amelyek nagyon lélekpróbálóak voltak minden családnak. Az idő és a nagyszülők emlékezete és a életszeretet mindent megszépít. Azon tűnődöm, vajon én leszek-e, tudok-e majd ilyen nagyszülő lenni? Mert azt hiszem, ahhoz igen szeretni kell az életet és nagyon hálásnak lenni minden apróságért,őrizgetni az apró örömöket, hogy ne panaszkodjunk a mai világ körmönfontságáról, hanem inkább meséljünk a gyermekeinknek eképpen tanítva őket emberségre, kitartásra. Köszönöm nagyon szépen az írásodat András.

Hozzászólt Kenesei Aurélia December 6, 2013, 11:39am: Ha átlépsz a Hatodon ...de ha " Világot" léped is át a mese velünk van...mert az életünk egy mese és a mese a mi életünk.... igazad van, és várom Nagyapád meséit.

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 6, 2013, 11:25am: Nagyon örültem ennek kis "tanulmánynak" a meséről és a mese jelentőségéről. Mesélj nekünk nagytatád történeteiből!

Üdv: Szabolcs