Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Megállt.Nem lépett rá az ásóra.hogy újabb darab földet kiforgasson.Fájó derekára tette megfáradt kezét,szép lassan ,szinte ráérősen kiegyenesedett,már amennyire öregsége megengedte.Biza nem könnyű az eltelt 75 év súlyát kiegyenesíteni.Kissé megpihenve ,halkan ,mintha csak magának mondaná:

         -- Úristen,ez meg mi lehet?

Ősz fejében a gondolatok egymást kergették,miközben,megszokott mozdulattal,fejkendőjének egyik csücskét szájába fogva,másikat bal kezével szorosabbra húzta.

         -- Talán a tavaly elveszett kapatakarító,amit megboldogult öreg párja egy régi kanálból ,azt ellapítva készítette.Jó lenne ha az lenne ,mivel nagyon hiányzik,nemcsak a kapatísztító,de az öreg párja is kivel szép életet éltek és művelték együtt a most már rá maradt kertet.

            Mi minden lehet még.Felsorolni nem is tudná az ember.Reménykedni,vágyakozni lehet,de inkább lássuk mi az.

            Ráncos,fáradt kezei újra megragadják az ásó nyelét,kitaposott cipőjét,amit már csak kertészkedéskor húz fel,ráteszi az ásó fokára,lenyomja a földbe,az előbb koccant "valami"mellé.Kifordítaná de nem engedelmeskedik,habár mintha valami eltört volna.....Újra megpróbálja,összeszedve minden kis erejét és ........valami már látszik a titokzatos tárgyból.Valami kallantyú is van rajta......

           Megáll.Uram Teremtőm! Csak nem valami gránátféleség.Visszaemlékezik,ezelőtt 6o évvel az oroszok itt táboroztak a kert végébe.Nem ők hagytak itt valamit "emlékbe".Nagyon félt akkor,fiatal lányként öregasszonynak öltözve-álcázvabujkált,hola padláson,hol a pincébe vagy épp a szomszédoknál.Megborzad a gondolatra is.Elhesegeti magától a rosz emlékeket és jobban szemügyre veszi a félig kifordított tárgyat.

          Nagy megnyugvással és hálaadással veszi tudomásul,hogy a rejtélyes tárgy nem más mint egy szódásüveg feje ,ami a feszegetés közbe levált az üvegről.

          Szódásüveg!!!!!!!!!!!

          Újra eltávozott párja jut eszébe,aki az öreg diófa alatt,a szúettes kecskelábú asztalnál pihent meg,egy laza fröccsel felfrissíteni a kapálgatástól elfárad öreg csontjait.

          Elúszott a kincs,de szép emlékek megmaradtak és többet érnek minden el nem érhető álmodozásnál.

Megtekintések: 94

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Zonda Attila Augusztus 30, 2020, 8:36am

Kedves Márton! 

Nem tudom, mi tetszett jobban nekem, a pillanatkép vagy a mód, ahogy le van írva. 

Ki nem élt át ilyent? Ki nem éli át újra örömmel? Köszönöm. 

http://csukalib.hu/kiki.php?ember=338

Zonda Attila, czimeres lófő székely 

Hozzászólt Margareta Vilhelem November 21, 2012, 11:49pm

Haat igen!

Harc az elettel!

Hozzászólt Márton Árpád Június 19, 2011, 4:07pm

Ez volt idáig a legjobb történet nekem tetszett !

 

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek