Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
NYELVÉBEN ÉLŐ
„Nincs hideg odakint, vacsora előtt még sétálhatunk a parton.”
Utólag sajnálom, hogy nem jegyeztem fel szó szerint, miként hangzik ez a mondat finnül.
Harmadik napja voltunk Montenegroban, egy filmfesztiválon. Phil Kanadából, Arto Finnországból, Julija Ukrajnából, Susan Dél – Afrikából, valamint jómagam, ez volt a mi véletlenszerűen összeverődött kis társaságunk.
Az idézett mondat először Phil szájából hangzott el angolul, majd megkért engem és Arto-t, hogy mondjuk el mi is ugyanezt, ki-ki saját anyanyelvén. A hatás leírhatatlan volt. Phil ámulva hallgatta a két – számára teljesen ismeretlen – nyelv szavainak finom gördülését, a két mondat hasonló lejtését, aztán egyenként összehasonlította a szavakat... no igen, most már elhiszi, hogy Arto meg én kicsit sem értjük egymás nyelvét, így nem csupán a többiek iránti udvariasságból beszélünk egymással is angolul.
Phil aznap este még néhányszor megkért, hogy beszéljek magyarul, én pedig Arany és Ady legszebb dallamú verseiből idéztem neki. Közben lopva lestem, milyen élvezettel hallgatja…(Phil-nek remek zenei hallása van) és azt is megfogadta, hogy majd alaposabban utánanéz a finnugor családfának. Majd kijelentette, hogy szerelmes lett a sokszínű Európába.
lyenkor mindig rácsodálkozom erre a szépséges ajándékra. Az anyanyelvre.
„Kicsit irigyellek benneteket”, mondta egyszer félig komolyan egy lengyelországi kolléga. „Kevesen vagytok, a világon senki nem beszéli a nyelveteket, még csak hasonlót sem, mégis itt vagytok még mindig, a népes nyelvcsaládok szorító ölelésében, mint valami marslakók!” Aztán ennek ürügyén beszéltünk kicsit a magyar kultúráról, meglepett, hogy ismeri péládul Ady Endre nevét, őt viszont az lepte meg, hogy Ady szülőhelye nincs a mai Magyarország térképén. Arra a kérdésére nem tudtam pontos választ adni, vajon mennyien beszélnek magyarul a világon. 16 – 17 millióan? Vagy kevesebben?
Például fogalmam nincs, hány magyar él a tengeren túli országokban, Dél – Afrikától Kanadáig, vagy éppen Ázsiában. Azt sem tudom, hányan és hogyan tudják tovább éltetni az anyanyelvet a teljesen idegen nyelvű környezetben.
De sokan megteszik, ezt biztosan tudom.
Az elmúlt nyáron a kanadai Waterloo-ban (Ontario) betévedtünk egy sörfőzde boltjába. Brick Brewery, ha jól emlékszem, ez volt a neve. A pultnál a fiatalember épp egy másik vevőt szolgált ki, miközben mi a söröket nézegettük, és halkan beszélgettünk. A 20 év körüli ifjú igazi kereskedő módjára ajánlgatta a portékát, majd váratlanul azt mondta: „Fogadjunk, kitalálom, honnan jöttetek. Legyen a tét két üveg sör, itt ez az úr lesz a tanú!” Állt az alku ( mindez természetesen angolul zajlott), a férfiak egymás tenyerébe csaptak, majd a pultosfiú széles mosollyal és ékes magyarsággal megszólalt : „Magyarok vagytok!”
Még vagy húsz percet időztünk a boltban ( a másik vevő, egy helybeli férfi szemlátomást élvezte a helyzetet, megállapította a fogadás eredményét, aztán diszkréten elköszönt). A fiatalemberről kiderült, hogy 8 évesen, szüleivel költözött ki Kanadába, Erdélyből. De egy tősgyökeres pesti srácnak is becsületére válna, olyan szépen beszélt magyarul. Azon a nyelven, amelyet szülei úgy másfél évtizeddel ezelőtt gondosan elcsomagoltak, magukkal hoztak, őrzik, ápolják, továbbadják. Azon a nyelven, amelyet azóta jobbára csak odahaza, vagy néha, a torontói magyar közösség rendezvényein gyakorolhatott.
A történetnek itt vége is szakad. Végül négy üveg sörrel távoztunk, amelyet este, a vacsorához ittunk meg, miközben újra felidéztük a találkozást a fiatalemberrel. Aki talán sok más fiatalnál jobban tudja, mekkora kincs az anyanyelv, amely elringat, mesél, zenél, képeket fest elénk, kitölti álmainkat.
Amely kultúránk alapja.
Amelytől megfosztani valakit csak akkor lehet, ha ő is úgy akarja.
Őszintén: sör még nekem olyan jól nem esett, mint akkor.
Utólag sajnálom, hogy nem jegyeztem fel szó szerint, miként hangzik ez a mondat finnül.
Harmadik napja voltunk Montenegroban, egy filmfesztiválon. Phil Kanadából, Arto Finnországból, Julija Ukrajnából, Susan Dél – Afrikából, valamint jómagam, ez volt a mi véletlenszerűen összeverődött kis társaságunk.
Az idézett mondat először Phil szájából hangzott el angolul, majd megkért engem és Arto-t, hogy mondjuk el mi is ugyanezt, ki-ki saját anyanyelvén. A hatás leírhatatlan volt. Phil ámulva hallgatta a két – számára teljesen ismeretlen – nyelv szavainak finom gördülését, a két mondat hasonló lejtését, aztán egyenként összehasonlította a szavakat... no igen, most már elhiszi, hogy Arto meg én kicsit sem értjük egymás nyelvét, így nem csupán a többiek iránti udvariasságból beszélünk egymással is angolul.
Phil aznap este még néhányszor megkért, hogy beszéljek magyarul, én pedig Arany és Ady legszebb dallamú verseiből idéztem neki. Közben lopva lestem, milyen élvezettel hallgatja…(Phil-nek remek zenei hallása van) és azt is megfogadta, hogy majd alaposabban utánanéz a finnugor családfának. Majd kijelentette, hogy szerelmes lett a sokszínű Európába.
lyenkor mindig rácsodálkozom erre a szépséges ajándékra. Az anyanyelvre.
„Kicsit irigyellek benneteket”, mondta egyszer félig komolyan egy lengyelországi kolléga. „Kevesen vagytok, a világon senki nem beszéli a nyelveteket, még csak hasonlót sem, mégis itt vagytok még mindig, a népes nyelvcsaládok szorító ölelésében, mint valami marslakók!” Aztán ennek ürügyén beszéltünk kicsit a magyar kultúráról, meglepett, hogy ismeri péládul Ady Endre nevét, őt viszont az lepte meg, hogy Ady szülőhelye nincs a mai Magyarország térképén. Arra a kérdésére nem tudtam pontos választ adni, vajon mennyien beszélnek magyarul a világon. 16 – 17 millióan? Vagy kevesebben?
Például fogalmam nincs, hány magyar él a tengeren túli országokban, Dél – Afrikától Kanadáig, vagy éppen Ázsiában. Azt sem tudom, hányan és hogyan tudják tovább éltetni az anyanyelvet a teljesen idegen nyelvű környezetben.
De sokan megteszik, ezt biztosan tudom.
Az elmúlt nyáron a kanadai Waterloo-ban (Ontario) betévedtünk egy sörfőzde boltjába. Brick Brewery, ha jól emlékszem, ez volt a neve. A pultnál a fiatalember épp egy másik vevőt szolgált ki, miközben mi a söröket nézegettük, és halkan beszélgettünk. A 20 év körüli ifjú igazi kereskedő módjára ajánlgatta a portékát, majd váratlanul azt mondta: „Fogadjunk, kitalálom, honnan jöttetek. Legyen a tét két üveg sör, itt ez az úr lesz a tanú!” Állt az alku ( mindez természetesen angolul zajlott), a férfiak egymás tenyerébe csaptak, majd a pultosfiú széles mosollyal és ékes magyarsággal megszólalt : „Magyarok vagytok!”
Még vagy húsz percet időztünk a boltban ( a másik vevő, egy helybeli férfi szemlátomást élvezte a helyzetet, megállapította a fogadás eredményét, aztán diszkréten elköszönt). A fiatalemberről kiderült, hogy 8 évesen, szüleivel költözött ki Kanadába, Erdélyből. De egy tősgyökeres pesti srácnak is becsületére válna, olyan szépen beszélt magyarul. Azon a nyelven, amelyet szülei úgy másfél évtizeddel ezelőtt gondosan elcsomagoltak, magukkal hoztak, őrzik, ápolják, továbbadják. Azon a nyelven, amelyet azóta jobbára csak odahaza, vagy néha, a torontói magyar közösség rendezvényein gyakorolhatott.
A történetnek itt vége is szakad. Végül négy üveg sörrel távoztunk, amelyet este, a vacsorához ittunk meg, miközben újra felidéztük a találkozást a fiatalemberrel. Aki talán sok más fiatalnál jobban tudja, mekkora kincs az anyanyelv, amely elringat, mesél, zenél, képeket fest elénk, kitölti álmainkat.
Amely kultúránk alapja.
Amelytől megfosztani valakit csak akkor lehet, ha ő is úgy akarja.
Őszintén: sör még nekem olyan jól nem esett, mint akkor.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt zachari ilona Augusztus 7, 2011, 6:50pm
-
NAGYON SZEP ES SZIVHEZ SZOLO IRAS, KOSZONOM.
-
Hozzászólt Dierich/Orban Zsuzsa Augusztus 7, 2011, 2:03pm
-
Az "ide" es "oda" gondolathoz: Tenyleg nehez itt Nemetorszagban született lanyomnak ezeket a finom zöngeseket, arnyalatokat atadni. Meg: miert Kolozsvarra, es miert Vasarhelyre? Neha ugy mondana: Vasarhelyra. Aztan a csucs, ami lanyomnak tetszett: itthon es otthon.Bizony nem volt egyszerü megmagyarazni. Ilyen nemetben nincs. Nem tudom , mas nyelvben va-e? De hat nekünk ez mar irodalom: "Levelek itthonrol haza".
-
-
Szerintem is nagyon negativ fejlödesben van a magyar nyelv. De nehogy azt higgyetek, ez csak a magyar nyelv sorsa, mert a magyart "rugdossak" valahol, vagy lenezik. Ez mind igaz lehet, de sajnos ez a globalizacio minden nepet es nyelvet erint, ugyanez törtenik a nemet nyelvvel, szerintem biztos a kinaival is. Ez azonban igy sem ugy sem vigasztalo. Ugyanebböl az okokbol adodoan velemenyem szerint sok orszagban erösödnek a jobbos megnyilvanulasok is, ahelyett hogy a nyelvüket szepen apolnak.... lehet tevedek, en igy latom...
-
Hozzászólt Radics Pálné,Medgyessy Éva Február 12, 2011, 5:12pm
-
Örülök,hogy az ERDÉLYI MAGYAROK A VILÁGBAN írások olvasásának élménye megadatott.
-
Hozzászólt Papp Kincses Emese Február 10, 2011, 10:24am
-
Ma kaptam egy üzenetet a rendszergazdától, miszerint mától "lájkolhatok". Az Isten megfizeti, legalább itt, ezen a fórumon NE HASZNÁLJANAK ilyen kifejezéseket !
-
Hozzászólt Demeter Attila Sándor Február 8, 2011, 4:53pm
-
Erdélyi magyarok, maradjunk továbbra is meg annak, aminek születtünk!
-
Hozzászólt Szakács Mátyási Endre Február 8, 2011, 1:18pm
-
A ránk szabott Finnugor fogalomnak annyi az alapja, hogy mindenikünk europai és mindkettönkben van keletiség. Egyiknek Észak Kelet, másiknak délebbi Kelet. Akkor nem voltak falak és lasabban rohangáltak. Es valami ragadt. Nem DNS. Velünk megetették. Mi másokat ne etessünk marhaságokkal. Külömben megfontolandó történet sok mostanság beolvadó fiatalnak.
-
Hozzászólt Vajna Tünde Február 7, 2011, 12:17pm
-
Az, hogy nagyon tetszik, így kevés. Nagyszerű a stílusod. Választékos a nelvezet, amit használsz.... Köszönöm. Tünde
-
Hozzászólt Ambrus Eva es Istvan Február 6, 2011, 6:33pm
-
nagyon szep es tiszteletre melto igazi erdelyi felfogas
-
Hozzászólt Réthy Margit Február 6, 2011, 6:17pm
-
Kedves Ábrahám Márta,
azon gondolkodom, vajon ez a "hajlamosak vagytok (?)" , ez nekem szólna? Kicsit szomorú volnék. Nekem Erdély, Felvidék, stb. is leginkább magyar nyelvterületnek számít. A kanadai Ontario viszont nem. Ilyen egyszerű. Az írás lényege pedig nem a csodálkozás volt...(De tovább nem is ragoznám. Elvégre bármibe bele lehet kötni, ha az ember nagyon akarja. )
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz