Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
NYELVÉBEN ÉLŐ
Utólag sajnálom, hogy nem jegyeztem fel szó szerint, miként hangzik ez a mondat finnül.
Harmadik napja voltunk Montenegroban, egy filmfesztiválon. Phil Kanadából, Arto Finnországból, Julija Ukrajnából, Susan Dél – Afrikából, valamint jómagam, ez volt a mi véletlenszerűen összeverődött kis társaságunk.
Az idézett mondat először Phil szájából hangzott el angolul, majd megkért engem és Arto-t, hogy mondjuk el mi is ugyanezt, ki-ki saját anyanyelvén. A hatás leírhatatlan volt. Phil ámulva hallgatta a két – számára teljesen ismeretlen – nyelv szavainak finom gördülését, a két mondat hasonló lejtését, aztán egyenként összehasonlította a szavakat... no igen, most már elhiszi, hogy Arto meg én kicsit sem értjük egymás nyelvét, így nem csupán a többiek iránti udvariasságból beszélünk egymással is angolul.
Phil aznap este még néhányszor megkért, hogy beszéljek magyarul, én pedig Arany és Ady legszebb dallamú verseiből idéztem neki. Közben lopva lestem, milyen élvezettel hallgatja…(Phil-nek remek zenei hallása van) és azt is megfogadta, hogy majd alaposabban utánanéz a finnugor családfának. Majd kijelentette, hogy szerelmes lett a sokszínű Európába.
lyenkor mindig rácsodálkozom erre a szépséges ajándékra. Az anyanyelvre.
„Kicsit irigyellek benneteket”, mondta egyszer félig komolyan egy lengyelországi kolléga. „Kevesen vagytok, a világon senki nem beszéli a nyelveteket, még csak hasonlót sem, mégis itt vagytok még mindig, a népes nyelvcsaládok szorító ölelésében, mint valami marslakók!” Aztán ennek ürügyén beszéltünk kicsit a magyar kultúráról, meglepett, hogy ismeri péládul Ady Endre nevét, őt viszont az lepte meg, hogy Ady szülőhelye nincs a mai Magyarország térképén. Arra a kérdésére nem tudtam pontos választ adni, vajon mennyien beszélnek magyarul a világon. 16 – 17 millióan? Vagy kevesebben?
Például fogalmam nincs, hány magyar él a tengeren túli országokban, Dél – Afrikától Kanadáig, vagy éppen Ázsiában. Azt sem tudom, hányan és hogyan tudják tovább éltetni az anyanyelvet a teljesen idegen nyelvű környezetben.
De sokan megteszik, ezt biztosan tudom.
Az elmúlt nyáron a kanadai Waterloo-ban (Ontario) betévedtünk egy sörfőzde boltjába. Brick Brewery, ha jól emlékszem, ez volt a neve. A pultnál a fiatalember épp egy másik vevőt szolgált ki, miközben mi a söröket nézegettük, és halkan beszélgettünk. A 20 év körüli ifjú igazi kereskedő módjára ajánlgatta a portékát, majd váratlanul azt mondta: „Fogadjunk, kitalálom, honnan jöttetek. Legyen a tét két üveg sör, itt ez az úr lesz a tanú!” Állt az alku ( mindez természetesen angolul zajlott), a férfiak egymás tenyerébe csaptak, majd a pultosfiú széles mosollyal és ékes magyarsággal megszólalt : „Magyarok vagytok!”
Még vagy húsz percet időztünk a boltban ( a másik vevő, egy helybeli férfi szemlátomást élvezte a helyzetet, megállapította a fogadás eredményét, aztán diszkréten elköszönt). A fiatalemberről kiderült, hogy 8 évesen, szüleivel költözött ki Kanadába, Erdélyből. De egy tősgyökeres pesti srácnak is becsületére válna, olyan szépen beszélt magyarul. Azon a nyelven, amelyet szülei úgy másfél évtizeddel ezelőtt gondosan elcsomagoltak, magukkal hoztak, őrzik, ápolják, továbbadják. Azon a nyelven, amelyet azóta jobbára csak odahaza, vagy néha, a torontói magyar közösség rendezvényein gyakorolhatott.
A történetnek itt vége is szakad. Végül négy üveg sörrel távoztunk, amelyet este, a vacsorához ittunk meg, miközben újra felidéztük a találkozást a fiatalemberrel. Aki talán sok más fiatalnál jobban tudja, mekkora kincs az anyanyelv, amely elringat, mesél, zenél, képeket fest elénk, kitölti álmainkat.
Amely kultúránk alapja.
Amelytől megfosztani valakit csak akkor lehet, ha ő is úgy akarja.
Őszintén: sör még nekem olyan jól nem esett, mint akkor.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Ábrahám Márta Február 6, 2011, 12:54pm
-
Egy tosgyokeres pesti sracnak is becsuletere valna, HA olyan szepen beszelne magyarul, mint azok a nem-magyar nyelvteruleten szuletett erdelyiek, szlovakiai magyarok, stb, akiket hajlamosak vagytok (?) egyszeruen le-romanozni, szlovakozni (stb). Miert kell azon csodalkozni, hogy egy erdelyi "ilyen helyesen beszel magyarul"? Hisz tulajdonkeppen nem tehet rola, hogy a hatar arrebb koltozott...
-
Hozzászólt Réthy Margit Február 6, 2011, 10:52am
-
Látom, egy kifejezés némi magyarázatra szorul részemről: a tősgyökeres pesti srác ebben a szövegkörnyezetben annyit tesz: valaki, aki magyar nyelvterületen született, tanult és éli mindennapjait - szemben az írásban szereplő fiatalemberrel, aki már hosszú évek óta idegen nyelvi környezetben él. Épp ezért gondolom azt, hogy becsületére váljék neki is, szüleinek is, hogy ilyen szépen megőrizte az anyanyelvet.
Vagyis nem a budapesti magyar beszédet hasonlítottam össze az erdélyivel ( mint ezt többen nehezményezték). Az talán lehetne egy másik írás...:-)
-
Hozzászólt Járai zsolt Február 6, 2011, 9:28am
-
Kedves Margit!
Ez egy nagyon szép írás és sajnálom, hogy nekem negatív gondolatok jutnak eszembe róla, de a mindennapok azt mutatják, hogy nagyon sokan vannak nyelvünk ellenségei. Ha csak a hétköznapokra gondol egyre többet hallani soppingolni megyek, full tnkoltam, top-on vagyok (most ennyi jut eszembe). Ahhoz, hogy ez így alakul elsősorban a média járul hozzá, hiszen így beszélek a riporterek mindegyik médiában. Sajnos a legtöbb színész is hasonlóan beszél, akiknek pedig feladatuk lenne a nyelvápolás. Az ő esetüket azért is súlyosak tartom, mert közkedvelt színészink közül sokan a legalpáribb beszédmódot tartják "trendinek" (hogy én is írjak valami rondát). Számomra ezek a jelenségek azt mutatják, hogy sokan szégyenlik vagy esetleg idejétmúltnak tekintik gyönyörű anyanyelvünket. Neves nyelvészünk (Grétsi László) egy nyelvművelő műsorban azt mondta ezek a jelenségek nem okozhatnak kárt. Szerintem nincs igaza. Eszembe jut egy volt munkatársam, aki évekkel ezelőtt Siófokon vendéglőt nyitott "Seven Corner" néven, amikor szóvá tettem ezt azt mondta a magyar elnevezésre nem jönnek be a vendégek és nem tudtam meggyőzni milyen ostobaságot beszél.
A magyar nyelvnek nincs igazán ereje és ennek politikai háttere van. Nem akarok politizálni, de amikor a magyarokat divatos rugdosni, akkor a nyelv sem sok jóra számíthat. Csak remélem, hogy lesz még jobb is helyzet. Úgy gondolom azonban az iskolában kellene kezdni, ehhez azonban olyan tanárok szükségesek, képesek felnőni akik a feladathoz (legkisebb fiamnak, aki 5 éve érettségizett olyan magyar tanára volt, aki nem tudott rendesen beszélni magyarul).
Bocsánat, hogy hosszú voltam, de ez a téma még többet is megérdemelne.
-
Hozzászólt Fésűs János Február 6, 2011, 8:44am
-
A pesti srác nemsokára nem beszéli a magyart - nagyon sok idegen szót használ,meg röviditéseket - de az erdélyi magyar fiú igyekszik a magyart magyarabbul beszélni.
-
Hozzászólt wagner robi Február 6, 2011, 12:11am
-
ez szép volt! gratula!
aprócska kis megjegyzés csupán (bocs, hogy "hazabeszélek"!): én semmiképp nem hasonlítanám össze egy "tősgyökeres pesti srác" "szlengjét", egy erdélyi magyar ember beszédével.
-
Hozzászólt zachari ilona Február 5, 2011, 9:34pm
-
nagyon szivhezszolo az egesz tortenet, bizony jo erzes fog el ha mas orszagban is talalunk magyarokat.Buszkek lehetunk magunkra!
-
Hozzászólt Faragó Gábor Február 5, 2011, 1:58pm
-
Az olvasottak kapcsán jutott eszembe egy eset. Egy vegyes anyanyelvű társágban éppen egy portugálnak meséltem a tájszólásainkról. Nevezetesen, elmondtam neki 'irodalmiul', hogy "Egyél menyem kenyeret meggyel, ha nem kell tedd el majd megeszed reggel!", és szögediesen is "Ögyé mönyem könyeret möggye, ha köll tödd e majd mögöszöd rögge!". Mire a portugál rákérdezett: mi a különbség? Hát elcsodálkoztam: ha számára nem tűnt fel a különbség, mi ugyanígy lehetünk a más nyelvek apró, de az anyanyelvűek számára jelentős különbségek észrevételével.
-
Hozzászólt Hirghelt Eszter Február 5, 2011, 11:36am
-
ÍGY IGAZ MI MAGYAROK MEGŐRIZZÜK AZ ANYANYELVÜNKET BÁRHOL IS VAGYUNK A VILÁGBAN MERT MAGYARNAK LENNI JÓ AKKOR IS HA TUDJUK HOGY A NEMZET NEM HIBÁTLAN
-
Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Február 5, 2011, 10:55am
-
Mindig irigyeltem azokat az embereket, akik 10-15 nyelven értenek, beszélnek. Mert ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy, tartják. Aztán rájöttem, hogy ez igaz is, meg nem is. Mert csakis anyanyelven, anyanyelvi tudásszinttel tudom az érzelmeimet, a a magam belső emberségét megosztani másokkal. És másokat is csak akkor érthetek meg igazán, ha bennem is ugyanazokat az érzelmeket váltják ki a kiejtett/leírt szavak. Ahogy írtad, csakis az anyanyelv az, ami elringat, mesél, zenél, képeket fest elénk, ami ízet-zamatot, hangulatot is ad a szavaknak, ami megérinti a lelkünket.
Ha nem így van, ha a szavakat csupán csak megértem, de nem érzem, akkor csak felületes emberi kapcsolatokra tudom használni a nyelvet.
Igazán emberi életet csak anyanyelven lehet élni.
Aki ezt a kincset elkótyavetyéli, lelke rajta.
-
Hozzászólt Ambrus Eva es Istvan Február 5, 2011, 10:33am
-
Hasonlo cipöben jarunk ezert tökeletesen egyetertek vele es csak tisztelni tudom a szülöket hiszen ök is erdelyiek es a magyarsag nagyon melyen lakozi bennük
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz