Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Nyelvelés

A hatalom már rég nem törődik vele, az országlakosság meg belenyugodni látszik, hogy fogy, mégpedig vészesen fogy a magyarság. Az egykor volt szerelmetes gyermek, a mindenkori jövő ma nem áldás, nem öröm forrása, meg szemünk fénye, hanem teher, gyakran kényszerű-kelletlen vállalás.

Egy nő ma nem áldott állapotban van, hanem terhes - az egészségügy hivatalos szóhasználata is ezt hangsúlyozza, amikor terhesgondozásról vagy terhességmegszakításról beszél. A szociológus alacsony gyermekvállalási hajlandóságról értekezik s arról, hogy a szülőképes korú magyar nők újabban csak harmincon túl vállalják az első terhességet, akkor is félig-meddig kényszerből, mert kell a szoc. polhoz, meg aztán ketyeg a biológiai óra.

Ha majd köznapi szóhasználatunkban országlakosság helyett ismét nemzetről és népről beszélhetünk, terhesség helyett meg áldott állapotról, s újra igazi becsülete lesz az anyának, az anyaságnak, akkor, talán, s nem csak nyelvében…

Megtekintések: 713

Tetszik

36 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Beke Ernő Március 14, 2012, 7:12am: A le irtak mind igazak, csak még hozzá kellene tenni elég sok mindent. Régen a 8-12 gyerekes család nem ment ritkaszámba, mert kellett a munkáskéz, hisz már ovodáskorú kislányok libákat őriztek, a fiuk meg a gazdaságba forogtak. Iskolázásról nem nagyon volt szó, mert nem tellett viszont szolgállónak, cselédnek, inasnak annál jobban kellettek a fiatal kezek - Ma ez gyerek kihaználás, törvény bünteti- 16-18 évesen ezek a gyerekek már annyi élet tapasztalattal rendelkeztek, ki jutott nekik a roszból, jóból, hogy már férjhez mehettek, és jöhetett a gyerek sereg. Ma meg mások az elvárások, feltételek. Ez természetes is, a fejlődés vele járója, viszont addig ameddig az állam csak a serpenyő egyik részét terheli - adók, ár drágítások, alacsony bérek stb. a másik serpentyőbe el felejt tenni, az-az még ki is vesz - fizetések le vágása, nyugdijjak meg csonkintása- holott pont ittt is olayan mércével kellene mérjen mind a terheknél, ha nem többel akkor egy felelős család nem válelhat egy-két gyereknél többet.Mert ha igen akkor erre is meg van a példa jóócskán:nem járatják iskolába, alultápláltak lesznek a gyerekek, értéktelen személyek a társadalomnak. Ha az állampolitika olyan lenne, hogy anyagilag segitené legalább elfogadható színtig a gyereket válallószülőt, természetesen bizonyos feltételek mellett , vigyázva arra, hogy a szülők ne a gyerek nemzésből élyenek- akkor mindjárt a gyerekvállalási kedv is más lenne.Erről oldalakat, könyveket lehetne írni, én itt meg állok.

Hozzászólt Szőts Béla Március 14, 2012, 6:32am: Üdv!

E témához kapcsolódó beszélgetés volt a múlt nap a DUNA TV -ben:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/02/25/10/Negy_szellem_2012_febru...

Minden mondat, minden szó a csodáról: az életről szól!

Hozzászólt Kovalik Eva Március 14, 2012, 5:35am: A gyerekbevallalas manapsag nem csak a magyaroknal csokken sajnos es mi a "tarsadalom" hoztuk magunkra.

En mar 23 eve elek az USA-ba, 40-et elrugtam a tavaly es csemeteim megis alig 5 es 4 evesek. Ha nem a ferjem jutott volna "ferjul" lehet, hogy nem is szuletett volna gyerekem. Manapsag az, hogy fu lessz a baranykanak nem annyira egyszeru mint szuleink, nagyszuleink idejeben. Magasabb elvarasok, nagyon magas dijjakat kell kifizetni, hogy gyereked napkozibe lehessen es az, hogy mama meg tata vagy epp a szomszed neni szivesen besegit, ha a gyerekre vigyazni kell, sajnos nem aktualis mert mama, tata es a szomszed neni is eppugy kell gyarba vagy barmi mas helyre jarjon dolgozni mint anya es apa. Szivem szerint masik ket utodot is bevallalnek, hiszen most mar tudom, hogy egy gyereknel nincs szebb dolog egy ember eleteben de kinek a koltsegere? ...mert a mi penztarcankbol nem telik ra.

Hozzászólt Nagy Magdolna Március 10, 2012, 2:32pm: ...a csoda részesévé, amihez fogható nincs is. Ezért elszomorító, hogy nem veszik ezt elég komolyan a fiatalok, minden fontosabb mint a gyermekvállalás. A mi időnkben ez természetes volt és elsődleges, mert ha van bárányka lesz füvecske is, mondogatta édesanyám... Most pedig milyen jó hogy vannak, felnőttek, biztonságban érezhetjük magunkat.

Hozzászólt Rokonál Ágnes Március 9, 2012, 9:00pm: Sokféleképpen lehet beszélni róla. Egy biztos: a gyermekét váró nőnek nem csak biológiai adottságai okán lett hivatása az anyaság, de az Élet-impulzus egyetlen várományosa is. A szó legszorosabb értelmében a csoda részesévé válik, akár tudja, akár nem.

Hozzászólt Bálint Mária Március 7, 2012, 3:32am: Dehogyis Gizka, de egyre többet értekeznek arról mindenfelé, hogy a kimondott szó egyben önbeteljesítő jóslat is. Emlékszem gyerekkoromban mi mindent nem illett, nem volt szokás, és mi illett. Arra a kérdésre: hogy vagy? csak azt illett mondani: köszönöm szépen, jól. Nem illett panaszkodni, másokat bajainkkal terhelni ( ez jó is, rossz is - annak, aki hallgatja jó, annak aki elhallgatja rossz, mert a "pszichéje" bleroppan a gondokba-bajokba).

Soha de soha nem mondhattuk ki azokat a szavakat, hogy fene, nyavalya, azt meg pláne, hogy a fene egye meg, buta, szerencsétlen, stb. S valahogy mindenki tudta, hogy nem illik, nem szabad, tilos csúfolkodni a kisebb gyerekekkel, az idősekkel, a betegekkel, sőt még a részegekkel is. Az állapotosokat (lekopott az első szó) tisztelni kell, csomagját vinni, neki helyet adni, bármi a kezedben van, abból megkínálni (hátha kívánós a magzat), s ha ránézel, mindig mosolyogni kell, akkor a baba is mosolygós lesz.

Vajon jól bánik-e a társadalom a várandósokkal, a kismamákkal, az anyukákkal?

Fáj ilyet mondanom, de odaát társadalmi szinten több becsülete volt egy nőnek. Legalábbis az én körömben úgy éltem meg, függetlenül a "rendszer" azon rendeletétől, hogy a vezetőségben, a képviselők között ugyanannyi nőnek kell lennie,mint férfinak.

Hozzászólt Halász Gizka Március 6, 2012, 7:04pm: Értem nyelvelésedet, de...

Szép szó az áldott, becsületet ad az anyaság kezdetének is! Szép szó az áldott, a lélek megérti, de fizikailag, biológiailag az áldott állapot bizony teher. A nők zöme teherként éli meg azt a kilenc hónapot, amíg méhében hordja gyermekét. Szerencsés az a kevés, aki nem küzd hányingerrel, émelygéssel, magas vérnyomással, kisebb-nagyobb terhességi toxikózissal, lábdagadással, korlátozott mozgással. Lehet szépíteni, lehet rábeszélni hogy használjuk a szebb kifejezést: az áldott állapotot.

Sándor, bár lelkem hajlik az áldott állapot felé, biológiám ellentmond, s ha áldott állapotban lennék, terhemet tán más hordaná?