Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



 

Ady Endre születésének 100. évfordulóján Ceausescu Romániájában a Magyar jakobinus dalát némi átigazítás után engedték csak elszavalni, imigyen: „Hiszen magyar, román, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad.” Hallom-olvasom, hogy újabban meg ifjú szomszédunk neheztel reánk, mert tótozzuk őket. Szegény Mikszáth, mit szólna most a szlovák atyafiak e névbeli buzgólkodásához…

Hazai nyelvi frusztrációnk is már bő két évtizedes: Hogyan is nevezzük néven – kedvenc szarvasi főtörzsőrmesterem szavajárását idézve – „a nem idén nyáron lebarnult” polgártársainkat? A cigány-roma megnevezésbéli mérkőzés jelenleg döntetlenre áll, a mezőnyjátékban némi cigány fölénnyel. A hivatalosság romázik, az országlakosság meg, köztük az érintettekkel, cigányozik. Utóbbiak bizony cigányönkormányzatba tömörülnek, rájuk szavaznak, esetleg a cigányvajdára hallgatnak, cigánykultúráról és cigányfolklórról beszélnek. Álságos tapintat ez a romázás, s különösen politikusaink ajkán csörömpöl hamisan a szó. De furcsa is lenne az átkeresztelő, mert akkor bizony következetesnek kell lenni! A generális névcsere után például, élén a világhírű romaprímással, a Száztagú Romazenekar játszaná majd a Romabáró dalait, miközben romahal helyett, mert az könnyen romaútra megy, romapecsenyét rendelnénk az étteremben. De hogy tovább romálkodjak: A fenti adys példa nyomán, picit átigazítva Vörösmarty örökbecsűjét (A vén roma), így szólna majd a mű refrénje: Húzd rá roma, megittad az árát!

Még mielőtt romakereket hányatnának vélem, kérem, hallgassuk meg a Transylmania együttes népszerű dalát, s fogadjuk meg a benne foglaltakat: „Legyen úgy, mint régen volt…”!

 

Megtekintések: 362

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Augusztus 11, 2011, 9:22pm

Nem vagyok túlképzett a témában, de a lovárikról azt olvastam, hogy a nevük a "lóvé" szóból ered, ez mutatja hogy kereskedelemmel foglalkoznak... Igazítson ki, aki másképp tudja...

Nálunk nemrég dolgozott két kőműves, akik oláhcigánynak mondták magukat...

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Augusztus 11, 2011, 9:08pm
Boros Magdinak: nem fogadják el, de tudják... Nemrég olvastam egy interneten keringő írást, román szerzőtől - a nevét sajnos nem jegyeztem meg, de szerintem sokan mások is megkapták - aki megerősíti az alábbi történelmi tényeket. Kevesen vannak hozzá hasonlóan gondolkodók. Persze hogy jobban hangzik egy hősi mítosz a szürke valóságnál - és egészen addig elnézhető, amíg nem mások kiszorítására irányul.
Hozzászólt Boros Magdolna Augusztus 11, 2011, 7:56pm
Ilyen kutatási eredményekről én is olvastam, miszerint a román nyelv a Balkánon -Trákia és Macedónia térségében alakult ki a középkor kezdetén. A legkorábbi írott emlék Kr. u.579 - ből származik. A bizánci krónikákban ettől kezdve folyamatosan tudósítanak a vlachokról. Ezeket, a románok nem fogadják el. Számukra jobban hangzana a dákó -román mítosz.
Hozzászólt Ozsváth Sándor Augusztus 11, 2011, 6:33pm

Egy kis figyelemre méltó irodalmi adalék a vlahok (oláhok) őshazájáról:

Nemrég olvastam újra Ivo Andric Nobel-díjas regényét, a Híd a Drinán-t. Rengeteg hiteles történelmi és önéletrajzi elemet tartalmaz a Visegradon (de nem a magyarországin, hanem a Bosznia és Szerbia határvidékén található városkában) játszódó regény. Andric többször emleget környékbeli vlahokat meg egy Romana nevű hegyet is... Régi történészek mindig is a Balkán belsejéből származtatták a románokat, akik onnan kiindulva transzhumáló pásztorkodást folytatva jutottak el a Kárpátokig.

(Azt meg nemrég tudtam meg, hogy Thesszalonikiben - egészen az első világháborúig! - román tannyelvű gimnázium működött...)

Hozzászólt Rokonál Ágnes Augusztus 11, 2011, 6:21pm

Kedves Sándor!

Eszembe juttatta az egyik kedvenc filmemet, Tony Gatliff francia filmrendező nagyszerű alkotását, a Gadgo Dilo (Bolond idegen) címűt.

A történet lényege, hogy egy francia fiatalember, népzenegyűjtő apja nyomdokain haladva, román cigányok közé kerül. Gyökereket keres a világban ..., felvételeket készít, közben ő cigányul s a cigányok pedig franciául tanulnak egymástól. A roma közösség eleinte csúfolkodik, de amikor az események láncolata, az életben maradás kínjai s az érzelmi csordulások lélektől lélekig érve világossá teszi a történet szereplői előtt: az előítéleteken csak az emberiesség mindenen átható energiája lehet úrrá.

Hozzászólt Boros Magdolna Augusztus 11, 2011, 5:09pm
A mi településünkön a cigányság két csoportra különül :"magyarcigány "és " oláhcigány ".Nemrég olvastam az oláhcigányokról érdekességként, hogy a  19. században, Havasalföld román ( "oláh ") fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra, több kisebb csoportban, és ezek a csoportok egy - egy mesterség művelőit is jelentették. (pl. a lovárik, lókereskedelemmel foglalkoztak.)  Az " oláhcigány " jelzőként való használata cigány megfogalmazásban negatív jelző. Egyik csoport sem ismeri el magát annak, általában haragosaikra alkalmazzák.
Hozzászólt Ozsváth Sándor Augusztus 11, 2011, 3:55pm

Ha tovább bonyolítjuk ezt a "nyelvelést" még furább dolgok derülhetnek ki!

Már Mária Terézia is ajánlott egy nyelvi megjelölést: a cigányokat újmagyaroknak kellett (volna) nevezni! Mintegy 250 évvel ezelőtt ő volt az, aki a cigánykérdést először megpróbálta rendezni - ez az azóta eltelt negyed évezredben érdemben egyetlen uralkodónknak vagy kormányunknak sem sikerült...

Az egyik cigány nyelvjárásban, talán a lováriban, a roma magyar jelentése: ember. Ezek szerint én nem vagyok az, ha a romát - a liberális értelmiség agyszüleményeként - csak a cigányokra lehet használni. Minket ők egyébként gádzsóként emlegetnek, a falvakban meg csak egyszerűen parasztok vagyunk.

Hozzászólt Tállai Enikő Augusztus 11, 2011, 11:28am

Magdi egytértek az utolsó mondatodban tett megállapítással. Sosem az ember származása befolyásol engem, hanem magát az EMBERt nézem.

Hozzászólt Boros Magdolna Augusztus 11, 2011, 11:09am
Ez az elnevezés körüli vita szerintem is azért indult, mert az előítéletektől akarnak megszabadulni.Találkoztam olyan egyénnel is, aki mind a roma, mind a cigány elnevezést visszautasítja, egyszerűen kisebbséginek vallja magát.De számos olyan riportot láttam, ahol az illető büszke volt cigány származására, kultúrájára. Előbbre akkor jutunk, ha mindannyian megértik, hogy az ember értékmérője nem a származása!
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Augusztus 11, 2011, 9:18am

A cigányok sincsenek egy véleményen az elnevezésüket illetően. Egy cigány származású polgármester állítása szerint a "roma" szót liberális vezetőik honosították meg a közelmúltban, a munkakerülő, segélyen élő felfogással együtt (tegnapi újság). Sokan el is utasítják, mások viszont azért szeretik, mert nem érzik mögötte a lekezelő, lenéző attitűdöt. A népszámlálás kérdőívén így határozhatják meg a nemzetiségüket: cigány (roma)...

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek