Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Nyelvi bonyodulatok
Nyelvi bonyodulatok
Csak semmi pánik! Nem elgépeltem. És azon sem kell felhördülni, hogy nincs is ilyen szó a szótárban. Még nincs, de az ilyen izé már elég gyakori, és – amint látom – egyre több lesz, ahogy egyre több lesz a Győzike meg Pákó kaliberű tévésztár.
Nem a közönséges és egyszerű bakikat értem ez alatt, amikor a tévébemondó a holnapra várható időjóslást jelenti be az időjárás helyett, vagy amikor a kezdő terepriporter miniszterúrnőt nyökög. És nem is azt, amikor belebonyolódom egy szóba, és azt kérdezem, hogy: Hány tojásból süssem a rántottáttottádat? Vagy amikor összeszavakat a keverem, és az éppen elém lóduló gyermekemet kejért és tenyérért futtatom a sarki boltba.
Még csak nem is a gyengécske szójátékainkra gondolok, amiket itthon egy-egy vékonyka mosoly reményében puffantunk el, amikor a ’Merjek-e levest?’ kérdésre a ’Ha van merszed.’ a válasz.
Anyám babilleveles krumplilevese már majdnem ide tartozik, de még nem az igazi. Töröm a fejem, hogy én vajon mikortól teszek babérlevelet az ételekbe, mert a babért anyám is ismerte, néha rám is ripakodott, hogy ne üljek a babérjaimon, hanem moccanjak már meg, és azt is tudta, hogy a költőknek babérkoszorú jár, de hát az nem levesbe való. Vagy a Mari mozgonya is majdnem jó példa, amikor a híres-neves meggyőző erőmet egy szótárral is meg kellett toldanom, hogy bebizonyíthassam, a vonatokat igenis mozdonyok, és nem ’mozgonyok’ mozgatják.
A címben szereplő valamikre talán a legjobb példák a minden kisgyerek által használt ’tiém’, ’tégem’, de ezeket olyan hamar helyre igazítjuk, és mosolyogva el is feledjük, hogy ezek nem érdemelnének meg egy ilyen hosszadalmas eszmefuttatást.
A nyelvi bonyodulatok nagymestere Klaudia kolleginám.
Ő egy vegyes lakosságú faluban született vegyes házasság sarjaként. Az édesanyja román volt, - szegény nagyon korán meghalt – az apja meg magyar. Otthon magyarul beszéltek, az iskolában románul. A kiejtése tökéletes: az e-k, a-k, ö-k tisztán hangzanak, és ugyanígy a gyé-k, eny-ek is, amik minden románt rögtön elárulnak, ha szokásuk és tudásuk ellenére mégiscsak megszólalnak magyarul. Klaudia folyékonyan és szépen beszél, mondat közben is könnyedén átvált egyik nyelvről a másikra: nem kavarja, dehogy, hanem úgy, mint egy igazi szinkrontolmács. Vagy mégsem?
Íme, néhány példa:
- Jaj, Ilonka, jó, hogy jössz, mert ezek a sürgősségről úgy meglepődtek engem munkával, hogy érzem, hogy mindjárt elbolondulok!
- Légyszi’, adj egy tüzet! Nézd meg, tegnap vettem ezt az öngyilkót, és már kifogyott.
- Ez az Erzsike is délelőtt annyit mind mond, hogy egészen megbolondít: hogy ő beteg, hogy ő fáradt, hogy ő nem bírja. Régebb még volt az a jó kis humorérzékenye, hogy mondott olyanokat is, hogy jókat kacagjunk, de mára már az sincs neki.
- Hogy ezek a mai fruskák, hogy mit tudnak divatizálni! Már a harmadikos lányoknak is mind csipős nadrágjuk van!
- Diána olyan tömött, olyan jó izmos, duci, mint én vagyok; Dani ellenben olyan vékony, filigrámos. Neki más alkatrésze van.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Fülöp Anna Augusztus 5, 2011, 7:16pm
-
Tetszett,és ez nem is elítélendő ,de a hajam az égnek áll ,nyelvünk romlásának hallatán,amikor a rádió-és TV bemondók is azt mondják pl."Add oda nekem ,légy szi", vagy a a "bevállalja,beelőzi",és mégjobban a "Tőlem magasabb,tőlem idősebb"kifejezésekre(a nálam helyett), és Csíkszeredában helyett Csíkszeredán jártak a búcsúsok stb .Sajnos,már otthon is utánozzák ezt a felületes ,igénytelen szlenggel teli ,beszédet,hiszen jártak "magyarba". A múltkor a kórházban meglátogatott egy csíki doktornő. Egy nagyon nyugati határ-menti betegtársam megjegyezte:de szépen beszélnek maguk magyarul.(Még mindig érdekes ez a téma) ,és a doktornő válasza,:Igen ,és nem is szégyeljük.Sőt!
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Február 21, 2011, 9:54am
-
Nem annyira "bonyodulat", mint tréfás jelenet, a kolléganőm mesélte. Édesanyja látogatott el hozzájuk. Egy doboz hashajtó került a kezébe, amin olvasgatta és mondta : hat perc múlva hat. A lánya a konyhán serénykedett, nem látta mi van édasanyja kezében. Mikor már másodszor olvasta anyukája a hat perc múlva hatot, megkérdezte: de miért mondod, hogy hat mikor csak négy óra van még?
-
Hozzászólt Bálint Mária Február 16, 2011, 12:01am
-
Nohát! Jó , hogy megvilágosodtunk, ne veszekedjünk. Örültünk, hogy megtanultuk a gárát, nem cifráztuk tovább.
-
Hozzászólt Olah Tunde Február 15, 2011, 11:42pm
-
Akkor tisztazzuk meg egyszer:
A- GARA = PALYAUDVAR ahol a vonatnak csak egy iranya van es sok sok sinparja ( vagy be vagy ki megy a vonat de nem haladhat at rajta) Olyan mint Bukarestben az Eszaki palyaudvar, es Budapesten a Keleti palyaudvar.
A- STATIE = ALLOMAS az a legkevesebb 3 vaganyal rendelkezo megallo ahol a vonatok legkevesebb 2 iranyban jarhatnak ahol megallhatnak a teher vonatok is es a szemely vonatok is es vantolatas is, szemelyzet is.
Ahol csak egy sinpar van, a szemely vonat csak megall es nem tartozkodik tobb ideig de van jegy eladas az "HALTA"
Az ahol csak a szemely vonatok allnak meg, maximum 1 percet idozhetnek, nincs szemelyzet , es a kalauz inditja tovabb a vonatot az "PUNCT de OPRIRE"
-
-
Kedves Gyorgy
Eppen eleg nem szep hogy egy aktiv mozdonyvezeto ennyire nem ert egyet a dolgokkal Akkor sincs igaza ha az egesz konyvet beolvassa nekem! Esetleg en is vissza olvahatok egy par konyvet az igaz hogy romanul... aztan forditsa le ki hogy tudja...Egy mozdonyvezeto csak tanulja meg a jelzok jelenteset es a fekporbakat es ne tanitson egy aktiv allomas fonokot aki nem "Sef de Gara", hanem "Sef de Statie"
Es most tenyleg lezarhatjuk a temat. Koszonom
-
-
Tünde, a következőt pedig egy aprócska, de idős tanítónéni mondta vonatrakapaszkodáss után hajdan lihegve, aki sehogy se tudott megtanulni románul: Apoi nu (majdnem) am intirziat. Am futut, cum am putut. (Futottam, ahogy tudtam.)
-
-
Nohát! Én meg úgy tudom, az az állomás (gara) , ahol több vágány van, a vonat állomásozhat miközben a vele szembe jövőt egy másik vágányon tovább tudják irányítani. A megálló (statie) ott van, ahol csak egy vágány van, a vonatnak pedig sűrgősen tovább kell állnia, nehogy akadályozza a szembejövőt. Ilyen helyeken tehervagonokat nem lehet fogadni, mert nincs hol állomásoztatni őket, amíg kirakják az árut.
-
Hozzászólt Borbély Irén Február 15, 2011, 8:56pm
-
A babillapiról jut eszembe hogy a húshagyó keddet mi mindig húsajó keddnek hívtuk. Édesanyám a pszichológust ma is szpeológusnak hívja :)
-
-
Kedves Gyorgy,
Lehet hogy szekelfoldon a gara az allomas, de a "gara" az az allomas ahonann a vonat tobbet nem megy tovabb hanem visszafordul ( mint Bukaresben a Eszaki palyaudvar, vagy Pesten a Keleti) a tobbi meg csak vasuti megallo vagyis "statie" es ez nem arrol volt szo hogy a szekelyek vagy a koznyelvben hogy hasznaljak hanem az hogy van helyesen!
-
-
A buletint sem szabad otthon felejteni az igénytelenség jegyében, pedig van rá kifejezés, ami a miénk.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz