"A  tüzes nyelvek pedig, amelyekről írva vagyon, hogy mindenki megértette, a mai értelmezésben azt jelentik, hogy az érték, a jóság és igazság minden nyelven egy és ugyanazt jelenti, embereket nyelvi és faji különbségek nem választhatnak el, mert az igazság és az ezen alapuló meggyőződés halhatatlan. Megalázni kisebbségi és másfajta jelzőkkel, népek hivatásait másodrendűvé degradálni nem lehet. A hatalmasok és elnyomottak egyaránt át kell hogy lényegüljenek a pünkösdi galambszárnyak melegében. A pünkösd ma minden embernek és minden népnek azt jelenti, hogy csak egy erő és egy hatalom van ezen a földön és föld fölött. A ma közénk szálló szép fehér galamb ereje és végtelen szeretete. (Pünkösd. Keleti Újság, 1930. június .)

A Székely Nép* című lap pünkösdi számát Nyírő József emlékének szenteli. A családi fotókkal és más fontos dokumentumokkal gazdagon illusztrált, tizenhat oldalas lapot olvasva megismerkedhet A Jézusfaragó ember és az Uz Bence írójának életútjával, munkásságával az is, aki eddig csak igen keveset vagy semmit sem tudott a csíki származású, de a homoródmenti Székelyzsomboron 1889-ben született alkotóról. Megtalálja a nem mindennapi életpálya állomásait, ízelítőt kap Nyirő műveiből és olyan jeles kortársak recenzióiból, interjúiból, riportjaiból, emlékezéseiből, mint: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Féja Géza, Széfeddin Sefket Bej, Szőts István, Reményik Sándor.

Utókorának kevés számú méltatói közül Beke György, Medvigy Endre, Lezsák Sándor, Lőrincz József neve alatt olvashatunk cikket vagy verset, az utolsó két oldalon pedig a temetés körüli politikai botrány sajtódokumentumaiból kapunk válogatást. (A temetés tervezett programját majd sajtótörténeti kuriózumként lapozhatják maradváink...)

A Jézusfaragó emberről szólva írta Áprily lajos: “a székely népkincs az irodalom művészi magasságába először Nyírő József által emelkedett.....Belső élményeinek lírai feszültségű kivetítése, idegenkedés az epikus előadás kihasznált formáitól, s nyelvi művészetének tömör homálya első olvasóit joggal emlékeztették Ady sablon-romboló forradalmára. Az osztályozni akaró esztétikus érthető meghökkenéssel áll meg e szokatlan elbeszélések epikumot túlharsogó lírai és drámai dübörgéseinek hallatára. Ez a művészet egyetlen műfajjal rokonítható: a ködből és rejtelemből táplálkozó székely népballadával.” (Ellenzék, 1924. június 30.)

– Szeretnénk, ha a Székely Nép ünnepi kiadványa meghosszabbítaná az újratemetéssel járó emlékezést – írta Uz Bence hazatér című eligazító szövegében Izsák Balázs, amikor még persze nem tudhatta, hogy az ünnepet megfosztják méltóságától: az igazi temetés – elmarad. Ebben a helyzetben viszont az üzenete fokozottan évényes. „Elvinné azt az otthonok csendjébe, a templomokba, az iskolákba, a közművelődési intézményekbe, és megerősítené a mai székelyeket Uz Bence nagy tudományában: felülemelkedni a bajokon, csavaros ésszel, tréfával, szívóssággal kifogni a sorson, amikor az éppen nagyon mostoha. De ébresszen, ha kell, dacos haragot Madéfalva emlékével, a császári parancsot megtagadó elődök példájával, ha új önkény akarna méltatlan, megalázó sorsot erőltetni ránk, ha az egy és oszthatatlan Székelyföld felszámolásával fenyegetne.” Így ezt a lapszámot főleg azok forgathatják haszonnal, akiket a sors megfosztott attól, hogy idejében megismerhessék Nyiró József írásművészetét – és a hirtelen fölcsapott kiadói buzgalmat kihasználva megszerezzék az életmű (minden bizonnyal sűrűn sorjázó) köteteit.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Az autonómia-törekvéseket népszerűsítő újság a Székely Nemzeti Tanács lapja. Címét a Sepsiszentgyörgyön 1883 és 1944 között megjelenő laptól kölcsönözték. A negyedévi ingyenes kiadvány első száma 2010. november 19-én jelent meg. A Magyar Országházba is juttattak belőle. Példányszáma eléri a hetvenezret. A másodikból csak Maros megyében húszezret szórtak ki. Az itt ismertetett lapszám A székely apostol hazatér alcímmel jelent meg, dátuma: 2012. május 27.