És hogy hogyan függ össze a kettő?

Egyszerűen.

Két nagy szerelmem (de nem csak kettő van!), békésen osztozik a polcokon: a könyvek és a kövek. A birtoklási vágy mindkettőnél ugyanaz. Vágyom rá, hogy megszerezzem, kezemben tartsam, érezzem a tapintását, illatát. Hogy elmerüljek egy jó könyv világában vagy hosszú perceken át, ledes nagyítóval fürkésszem a kövek rétegeibe, üregeibe, kristályszemcséibe zárt évmilliók titokzatos üzenetét. Némelyikben őskövület, vagy annak lenyomata, különleges, színes rétegződések, rejtélyes üregecskék, megannyi földtörténeti titok a világ különböző pontjairól.

Nem tudom, de szerintem nem is kell, megmagyarázom ezt a különleges vonzalmat a kövek iránt. Olyan ez, mint egy ősi vallás. A látványuk, az érintésük, a kisugárzásuk megbabonáz.

Szerencsére akadnak kedves emberek, barátok, ismerősök, akiknek, jártukban-keltükben a nagyvilágban, eszükbe jutok. Pici, öntapadós cetli jelzi származási helyüket.

Gróf Bánffy Miklós, Tamási Áron, a Wass Albert, a Coelho sorozat békésen megfér a csiszolt vörös mészkőben rejlő ammonitesz, a Lövétei azúr és türkiz, a Parajdi sókristály, a Rio de Janeirói tengerparti, a Kyotói palota melletti, a Seychelle szigeteki, a Kapnik bányai kőzet darabkákkal.       

Egy kibédi bácsi közömbös fejbólintása után került a hátizsákomba egy útszéli aragonit darab, legalább másfél kilós. Én egy darabka Erdélynek hívom.

A máltai, azóta már leomlott Azúr ablak darabkája sohasem gondolta volna, hogy a Kanári szigeteki Tenerife nemzeti parkjának vulkanikus darabkái mellett alussza majd évmilliós álmát, a Budapesti Hiltonba beépített jezsuita rendház piciny darabkájának szomszédságában. Chale és Dunkirk kövecskéi, szomorú idők néma tanúi. Fölötte az Egyiptomi nagy piramis tövéből származó darabka őrzi szerényen a fáraók titkát, miközben az El Camino zarándokainak fohászát rejtő Burgos-i kövecske az Adriai kagylókat, tengeri csigákat rejtő gömb alakú üvegvázában tükröződik.

A kövekkel én is útra kelek. Tudom melyiket ki hozta, milyen alkalomból. Melyikhez kötődik személyes élmény. Mire a portörlésnek vége, körbejártam a világot a mexikói őserdőtől, a tunéziai sivatagi rózsán át a legegyszerűbb gerecsei kövecskéig, melyet semmiért sem adnék. Szív alakú és az unokám hozta nekem.

Ez is egy hétköznapi boldogság, mint annyi minden más.

2017.06.13.