A régi remeteiek a nagyböjt hatodik hetén, virághéten, rendszerint az egész lakást, udvart rendbe tették. A nagyhéten azt hangoztatták, hogy „kitakarítottuk a házunkat, tisztítsuk meg a lelkünket”.
Félig ünnepszerű volt a nagyhét. Mentek keresztútjára, lamentációra, ünnepi szertartásokra és mélyen átérezték Jézus Krisztus szenvedéseit. Nem fontak, nem kézimunkáztak, nem nagyon dolgoztak.
Néha összeültek a fiatalok, vagy az asszonyok és térden állva imádkoztak, nagyböjti énekeket énekeltek. Egymás megvendégelésére kakast pattogtattak, vagy szemes kukoricát főztek.
A gyermekek készülődése már virágvasárnap megkezdődött a pimpószenteléssel. Néhány szál pimpót (barkát) és nagyszombaton egy-egy kisüveg szentelt vizet vittek a nagyszülőknek, keresztszülőknek, szomszédoknak, rokonoknak. A felnőttek e kedves ajándékokat egy-egy tojással viszonozták,amit a gyermekek szorgalmasan gyűjtöttek a húsvéti tojásfestéshez piros tojásnak. A tyúkok fészkét is lesték, hogy gyűljön a tojás. A felnőttek néha fürgébbek voltak és elrejtették a tojást és azt mondták, hogy biztos a nyuszi vitte el.
A tojást Nagycsütörtökön vagy Nagyszombaton festették. Volt ahol ebbe bevonták a gyermekeket, máshol ez a felnőttek meglepetése volt. Gyönyörűen zöld fűvel, szentelt barkával díszített kosarakba tették és elrejtették a jászol alá, szalmaboglya mellé, rügyező fák tövébe és a gyermekekkel együtt keresték, hogy hova rejtette el a nyuszi. Nagy öröm volt mikor megtalálták a piros tojást vagy a mellette lévő nyuszi ajándékait.
Húsvét másodnapján locsolni mentek a fiúk a kislányokhoz, legények a leányokhoz, de sok esetben még a házas emberek is elmentek a legközelebbiekhez.
Leggyakoribb locsoló vers:
Ajtó mögött állok, piros tojást várok.
Ha nem adnak piros tojást,nem locsolom meg a leányt.
A meglocsolt kislány a fiúknak rendszerint piros tojást adott. Húsvét harmadnapja is ünnep volt, főleg a fiataloknak. Délelőtt misére, délután táncba mentek, de ha tehették a lányok kútvízzel megköszönték a locsolást.
Forrás: Gyergyóremetei Képes vagyok községi havilap
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz