Semmi
Írta: Attila-benczi

Kölyökként néztem a csillagos eget
Nem értettem miért nem esnek le.
Mikor megtudtam, nem lett könnyebb.
Rögtön felmerült egy újabb kérdés:
Mekkora a semmi a csillagok között?
Hosszú éjszakákon át figyeltem őket
Hatalmas volt, milliószor elfért a Föld.
Én a kis gyerek elvesztem a semmiben.
Felnőttem, nagyobb lettem, nem sokkal.
Most is figyelem a végtelen semmit,
Okosabb lettem, félelmem nagyobb lett.
Mert tudtam ott az űrben semmi van.
A lelkem mélyére néztem, iszonyat!
Nagyobb, sötétebb a Világegyetemnél.
Lefutottam körömet, elvesztem a semmiben.