"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A napokban többször is belebotlottam néhány különös, régi hangzású névbe. Ilyenekkel, hogy Árcsó, Csaracsó, Csíkcsicsó, Kercsó, bakcsó. Kezdtem keresni hozzájuk hasonlót, és találtam is: Jancsó, kancsó, olcsó.
Lám, lássuk, mit lehet ezekből kisütni. Na, nem a saját eszemből, hanem a nálam okosabb emberek írásait forgatva…
Kezdem a névsor elején.
ÁRCSÓ – „Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül. Neve az "ártalmas só" vagy az "árad a só" szókapcsolatból származik. … Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások.” – írja Korond.ro honlap. Nem mindenki ért egyet azonban szókapcsolatból való származtatással. Széna Béla a „Székely földrajzi nevek etimológiája” című munkájában a magyarázat elégé elfogatható: ARA törökül szünet, megszakítás, valamilyen közbülső dolgot is jelent. Továbbá ujgur nyelven a csó = csu = SU annyit tesz, hogy víz. Mai szóhasználat szerint is(!). Ha ezt összerakjuk ara+su, kijöhet belőle az „időszakos forrás” kifejezés.
CSARACSÓ – falu Hargita megyében, Csíkcsicsó mellett. A szómagyarázat kicsit nehézkesebb, de Széna Béla erre is tud magyarázatot adni. A csara hangzó változással csere lesz, a –csó már tudjuk, hogy víz, s ez a „tölgyerdőben fakadó patak” nevet adja.
CSÍKCSICSÓ – Csíkszeredától 5 km-re fekvő nagyközség. (Csak így zárójelben jegyzem meg, hogy „Ábel a rengetegben” című Tamási regény cselekményének egy része itt zajlik). Magyarázkodás a fenti módon: mongolul a csecser virágot jelent, ugyan ez törökül csicsek (çiçek). A –su (csó = csu) végzödés pedig víz. Lehet ezek szerint “virágos folyópart”.
KERCSÓ – Család- illetve nemzetség név. Ide más forrást veszünk igénybe. A Czuczor-Fogarassí szótárt. Szerinte a KER elvont gyök, ami minden kerek, görbe, ívelt dolgot, fogalmat magában hordoz. Ilyenek: kereng, keres, kerek, kerék, kerge, kerít, kert, kerevet, kerecsen, kéreg, és származékaik, mindezekben alapértelem a görbe, kerek, a magába visszamenő, vagy maga felé visszahajló vonal, vagy az ily vonalban való mozgás.
Csak érdekességként írom ide, hogy törökül a hajlás – bükerek, a kerék – tekerlek. A –csó végződést már ismerjük. Így lefordíthatjuk a nevet ív+víz = „folyó kanyar, vagy kanyargós folyó / patak mentén élő nemzetség”.
Van ellenben egy másik magyarázat is: az –ó kicsinyítő képző szerint (lásd lennebb). Ha a kerecsen madárnevet vesszük alapul, akkor így alakul: kerecsen- kercsó.
BAKCSÓ – Gém féle madár, másképpen vakvarjú. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke: 100 000 Ft. Vizes helyek, apró szigetek, füzesek a lakhelyei. Hangja hangos „kvak”. Vajon mit jelent a név?
A vakvarjú világos: kvak+egy madár. a bakcsó is valami hasonló.
Cz-F szerint eredetileg vakcsó a neve, a BAK pedig „természeti hangutánzó gyök, melyből bakog, bakogás stb. származott. Rokonai a mak makog, vak vakog, vakkant.” Akkor helyben is vagyunk, bak-vak+su (víz) = vakogó vízi madár.
A JANCSÓ, KANCSÓ, OLCSÓ szavakkal már könnyebb dolgunk van. Ezek újabb keletűek. Székely nyelvjárás az –ó toldalékot, mint kicsinyítő képzőt használja. Például: Magdi – Magdó, Dénes - Dénkó, Margit – Margó, Sanyi – Sanyó, Jancsi – Jancsó, ugyan így kanna – kancsó.
Az OLCSÓ szót illetőleg, újból Cz-F –hoz fordulunk: „Szoros értelemben adásvételre vonatkozik, s am. aránylag kicsiny áru, épen nem drága.
E szónak gyöke, mint a benne foglalt alapfogalom mutatja, azon ol, melynek vastag hangon megfelel a lefelé irányzó al, pl. a régiesen írt Olpár szóban, mely ma Alpár, mi szerént olcsó, am. alcsó, alsó, t.i. az s és cs, mint legrokonabb hangok fölcserélésével. ezen értelemre vonatkoznak az adásvevési nyelvben divatozó mondások és kifejezések: … árt lejteni, leszállítani, alább hagyni, alább adni valamit;”
Szólj hozzá !
S persze mindez rólam lecsóregh !
Jó kis duma lett belőle.
Akkor a LECSÓ biztos vizvesztesség árán nyert eledel, a lácsó legény pedig igen is vizzel telittett alak .
Köszönjük mind!
Egy háziasszonytól el is várom!!!
"Aki nagyot hág, nagyot esik." - mondja a közmondás. A hág szóhoz nincs szükség magyarázatra, gondolom, -csó pedig lehet kicsinyítő képző, és akkor kisebb eszköz, amire re lehet hágni, vag át lehet hágni rajta. (sövényből készített kezdetleges átjáró - írja a MNL)
Kacsó,csocsó,arcsó,
Na, és a "hágcsó"-t hogyan magyaráznád?
A 'bacsa' szépirodalmi alkotásokban is szerepel! Legszebb példáját Mikszáth Kálmán "Az a fekete folt" című novellájában találhatjuk, ahol az egyik főhőst, Olej Tamást nevezi így: a brezinai bacsa (dúsgazdag, száz aranyszőrű bárány tulajdonosa). Lám, lám, a tót atyafiaknál is használatos ...
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz