"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Régi szüretekre emlékezik atyánkfia az otthoni kertben, egy lélegzetvételnyi szünetben, felegyenesedve a sorok között.
Borkedvelő nép az itteni évszázadok óta. A magára valamit is adó gazda szőlőt tartott, boltos pincéje volt, de nem kereskedett a borral, napi fogyasztásra kellett nehéz ételek mellé, meg az inaszaggató munka után egy kis estvéli poharazáshoz. A Makkoson nagy szőlőskertek voltak, művelésük az idősebb férfiakra hárult, elbabráltak vele tavasztól őszig, közben meg komáztak, vagy a magányt enyhítendő, társalogtak a demizsonnal. Szüretkor kiszínesedett a domboldal, sógor-koma összefogott, s egy alkalmas hétvégén, mikor délután már az árnyék is nyúltabb, leszedték, kitaposták - később már préselték - az Izabellát vagy az Othellot. Cigánybanda járta a kerteket, mindenfelé nóta szólt, délbenmeg pörkölt vagy sült szalonna illata szállt, s a gondos gazda csapra ütötte az ez alkalomra tartogatott óbort. (Atyánkfia most is érzi azokat az ízeket meg szagokat, s szinte hallja a forrásnak induló must pezsgését, mikor megszólal zsebében a mobil, munkahelyéről hívják, másnap értekezlet lesz, mire készülnie kell.)
A téeszesítés lendülete aztán elsöpörte ezt a világot is, kiszántották a szőlőt, ilyen-olyan fákat telepítettek - ma satnya erdő szerencsétlenkedik a helyén. Kiürültek a pincék, a hordók kiszáradtak, dongáikat eltüzelték, a prés meg felkerült a padlásra, ott pókhálósodott évtizedekig. Csak újabban, a kertbarátok szorgalma keltette új életre a szőlővel-borral bíbelődést a ház körüli lugasban, vagy lent a kertben, nyolcvan-száz tőkével, pár kordonnal, s bár már nincsenek direkt-termők, sőt korszerű eljárásokat is alkalmaznak, ez már csak halvány visszfénye az egykor voltnak. Már késő, állapítja meg rezignáltan atyánkfia, sajnos késő, mert a komázó, kalákába járó, keresztelőt-esküvőt-temetést tisztességgel megülő, disznótort meg névestéket tartó magyar falu haldoklik, miképpen vele pusztul az öntudatos paraszti közösség is.
Atyánkfia idei szürete szűk, családi, egy-két régi barát még rájuk néz, besegítenek a szedésbe pár vödör erejéig, s már siet is mindenki a dolgára. A szürettel még csak-csak, de a borral, ingázva, meg „mellékállásban”, már nem boldogulnak. Eladni nem érdemes, aztán az uniós előírások meg a szigorú hazai szabályok még azt is padlóra küldik, kinek kedve és ideje volna hozzá. Így aztán a javát elosztogatják, dicsérik is a rokonok, barátok meg kollégák, a sokmázsányi maradék meg műanyagzsákba, aztán utánfutóra kerül, majd csak lesz vele valami…
Szólj hozzá !
Mert a sört az ajtósarkában is el lehet készíteni, főleg ha van sörkonzerved.
Sándor, nem tudtam én, hogy olyan bálról maradtál le, ami még le se zajlott! Sajnálom.
Íme: Szilágyballán (Borla), Zilah mellett vasárnap, október 2.-án lesz a szüreti bál. Emitt tőled 138 km:
http://www.viamichelin.com/web/Itineraires?strStartLocid=31NDFkY2wx...
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz