Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Szárnyati Géza
- derűs tisztelgés Weöres Sándor 100. születésnapján -
Weöres Sándor verseivel hatéves koromban találkoztam először. Szüleimtől talán karácsonyra vagy születésnapomra kaptam meg a Bóbitát, annyi azonban bizonyos, hogy akkorra már tudtam olvasni. Azonnal lenyűgözött csengő-bongó rímeivel, sajátos zeneiségével, különleges képi világával. Később is szívesen vettem kézbe, majd „némileg” felnőve, műelemző stúdiumaimnak lett évtizedeken keresztül repertoárdarabja A tündér, a Galagonya, az Altató meg a Száncsengő. Sok-sok különleges, kacagtató élmény fűződik mindegyikhez – ezek közül idézek most kettőt.
Weörest éppen 75. születésnapján köszöntötték a Rádióban, késő este, amolyan baglyoknak való időben. Két beszélgetőtársa méltatta igen magas szakmai felkészültséggel, nagy átéléssel Sándor bátyánk életművét, ki-kikötve egy-egy jelentősebbnek ítélt versénél. Éppen a Galagonyát boncolgatták, sajátos rím-és ritmustechnikájával, különleges költői képeivel. Bemutatták kristálytiszta szerkezetét, hogy milyen asszociatív íve van, meg hogy éppen az aranymetszés-ponton kulminál, számszerűen a tizenhat sorból a tizenegyedikben nyugszik meg a ritmus, ott ugyanis az összes szótag hosszú, amivel ráirányítja figyelmünket a lényegre… No ekkor szólt közbe az ünnepelt: Ugyan kérem, én ezt egy közönséges bakanótára írtam. S mindjárt el is énekelte (közismert kappanhangján) az Országúton hosszú a jegenyesor, hosszú a jegenyesor hazáig… dallamára. És még vagy hatot – tette hozzá. Kodály biciniumaira is elkövetett jó pár opust, mint mondta, különösen a Hej, Vargáné káposztát főz…dallamát kedvelte (erre született pl. az Aranyágon ül a sármány vagy a Ha vihar jő a magasból). A magas esztétikának eztán végképp befellegzett.
S hogy félszáz év elteltével is ugyanúgy szeretik a gyermekek verseit, mint mi annak idején, arra számos óvodai-iskolai ünnepség a példa, vagy elegendő csak átfutni a szavalóversenyek nevezési listáját - feltűnően „Weöres-színezetűek”.
Pár éve egy alsótagozatos óralátogatáson voltam, zárótanításon, hivatalból. Éppen A tündér-t vették (majd’ mindenki csak Bóbitának mondja, ugyanúgy, mint Petőfi „Talpra, magyar”-ját, holott nem ez a címük!). A gyerekek nagyon szerették, szinte elvarázsolta őket, jobbnál-jobb megjegyzéseket fűztek a költeményhez, a kistanítónéni pedig – figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait – mélyebb rétegekig is lemerészkedett, népmeséink égigérő fáját megidézve, egészen az ősköltészeti gyökerekig. Igazán élményszerű órának lehettünk részesei! Már minden lehetséges szempontból feldolgozták, közösen és egyénileg is elmondták, szépen ritmizálva. Végezetül megkérdezte a tanítónéni, hogy van-e valami, ami nem világos még számukra, amit nem értenek. Csak egy kislány jelentkezett, de úgy, hogy majd’ kiesett a padból. Minden tetszik neki, mondta, mindent ért, a verset is kívülről fújja, de azt árulja el már végre a tanító néni, hogy ki is az a Szárnyati Géza!?
Megfejtés: „Bóbita, Bóbita játszik, / szárnyat igéz a malacra, / ráül, ígér neki csókot, / Röpteti és kikacagja”
(Megjelent a Polgár Portálon, 2013. június 9-én)
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Június 14, 2013, 1:42pm
-
...tényleg ki is az a Szár-nyat-ti-Gé-za .... ??!!! s mi is igéz??? s vajon hányan vannak a szárnyak és hányan a Gézák??? és a Mikkamakka ??? ....örök... mint a csillagok...
-
Hozzászólt Margareta Vilhelem Június 13, 2013, 12:02am
-
Egy szép idézet,,,,, Weörös Sándor,,
Dob és tánc
"
csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény,,,
'
-
Hozzászólt Bálint Mária Június 12, 2013, 9:29pm
-
Gratulálok, s várjuk a többit!
-
Hozzászólt Mária Hendrik Június 12, 2013, 8:22pm
-
Köszönöm a megosztást, valóban ilyenek a gyerekek. A pedagógusnak az ilyen történetek adják a feltöltődést, derűt.
-
Hozzászólt Ozsváth Sándor Június 12, 2013, 5:12pm
-
Felkértek egy műelemző kézikönyv megírására (líraesztétikai alapismeretek, műelemző eljárások, megközelítési technikák, stb.), melynek rövidesen nekiveselkedek. Anyaggyűjtés közben "botlok bele" lépten-nyomon ilyen és ehhez hasonló történetekbe...
-
Hozzászólt Molnár Rozália Június 12, 2013, 4:34pm
-
A rövíd írás valóban az elmúlt negyven év történtenéseiböl egy gyöngyszem, A "magas szakmai felkészültséggel" rendelkezök is a helyükre lettek téve , az únnepelt Iró altal, no és az ösköltészet gyökeréig lehatoló kistanító néni is helyre lett téve a gyerek kérdésével. Gondolom , nem módszertant kutató írásnak szánta ezt Osváh Sándor, Várom a következö történeteket
-
-
Köszönöm a hozzászólásokat, észrevételeket, tanácsokat! Közel 40 év alatt nagyon sok ehhez hasonló élményben volt részem, a későbbiekben csokorba kötve igyekszem majd közreadni azokat is...
-
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 12, 2013, 9:25am
-
Ilyenkor sokat segíthet, ha megbeszélik a várhatóan ismeretlen szavak, sőt az egész mondat jelentését, és a helyes olvasását ("igéz", "szárnyat igéz", "szárnyat igéz a malacra").
Amikor az unokáimnak mesét olvasok, mindig rákérdezek, mit jelenthet ez vagy az a szó. Néha tudják, de legtöbbször bizony nem... Ennek ellenére tátott szájjal hallgatják a mesét, és maguktól nem kérdeznek rá...
-
-
tündérien csattanos a befejezés, ...
-
-
Gyakran előfordul ez a gyerekekkel, főleg olyan dalok esetén, ahol a zeneszerző nem figyel a prozódiára. Aranyos történet.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz