Tegnapra gondolva

Tegnap volt minden,
Én úgy emlékszem…
A pillanat, míg veled voltam,
Eltelt –mégis-elég régen!

Áldottam jót s rosszat,
Míg veled lehettem,…
De az idő mégiscsak telt-telt,
S ellene –sajnos- semmit nem tehettem!

Azóta, hogy elváltunk,
Minden oly ködös…
S a hiányod okozta sírás miatt,
Szemem már-már vörös!

…azt hiszem, összezavarodtam…
a tegnapokra nem emlékszem…
a pillanatok magukkal ragadnak…
szép volt, jó volt… hisz éltem!

2002.05.05. Budapest