Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

SZEREDAI DIÁKÉVEK(5)

Samu bá
Ő volt az iskola altisztje.Magatartásából ítélve akár igazgatója is lehetett volna,annyira beleélte magát a feladatkörébe. A tanárokat is rendreutasította,ha nem csukták be maguk után a a folyosó ajtaját.Ott állt rendületlenül a bejárati ajtónál, akár az őrt álló katona,szemöldökét összehúzta és éberen figyelt.Nagyon vigyázott,hogy minden a legnagyobb rendben legyen.Legénykorát már rég elfelejtette.Bozontos szemöldöke alól szúrós tekintet villant elő.Bajusza fölfele kunkorodott,gondosan kipödörve.Posztókabátot,priccses nadrágot és csizmát viselt,fején valami csákószerű fejfedő volt. Ha távolról nézte az ember,huszárkapitánynak vélte.Kard helyett a seprűt tartotta keze ügyében.A gyerekeket,lehetett az jó,vagy rossz,egyformán nem szerette.Nem is tudom,mit keresett közöttünk.Hivatalos elfoglaltságán kívül délutánonként mindig halászott.Neki meg volt engedve,hogy hálóval szűrje a Nyárád vizét.Nem volt tanácsos találkozni vele ilyenkor a folyó partján,senkit sem tűrt meg maga mellett,gyereket főként.Így lepett meg minket is,barátommal, Tibivel a berekben a vízimalom árkában.Kitűnő horgászhely volt,nagyon szerettünk ide járni.Amikor a mogyorófa pálcáinkat elvette és összetörte,Tibor valami olyat mondott,amitől dühbe gurult.Szegény fiúnak a füle bánta utána.Ez volt az a pillanat,amikor fogadalmat tettünk,Samu bának nem lesz nyugta,ha hálóját a Nyárád vizébe mártja.Be is tartottuk.A bokros part fedezékéből lestük,mikor jelenik meg a hosszú rudas hálójával.Ahogy hozzákezdett a művelethez,nyomban kőzápor zúdult a gyanútlan emberre.Hol itt,hol ott csobbant a víz.Fejét jobbra-balra kapkodta, csúnya szitkokat szórva a láthatatlan ellenségre.Nem volt mit tennie,vállára vette a hálóját és üres tarisznyával elballagott.Év vége közeledett.Az iskolába igyekeztünk.Többen voltunk a csoportban,én mentem be utolsónak.Samu bá, akár a rendíthetetlen ólomkatona a bejárati ajtónál strázsált.Nekem kellett volna becsuknom az ajtót,ami természetesen elmaradt.Hallom nyomban katonás parancsát:-Gyere gyermek,tedd bé az ajtót magad után!Én,gyermek?Hetedikes vagyok már.Hát visszavágom hetykén.-Azért van maga ott,hogy betegye!Seprűjét utánam lódítja,de nem ér el.Épp,hogy a helyemre ülök és táskám a padba helyezem,megnyílik az ajtó és osztályfőnököm látom,amint hívogatólag felém integet.Menni kell,hát kilépek a folyosóra.Tanáromnak a keze szokott hamarabb járni,a magyarázat azután következett. Velem is így történt.Először jobbról kapom a támaszt.Sok az apró csillag.Utána balról.Ez már a Fiastyúk.Most jön a kérdés:-Tudod,hogy Samu bá miért van az ajtónál?-Most már tudom.-Hát akkor tovább nem magyarázom.Szemem még káprázik,de úgy vélem,először látom vigyorogni az altiszt"igazgatót".

Megtekintések: 595

Tetszik

20 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt zachari ilona Október 21, 2011, 8:26am: nagyon tetszik, varom a folytatast!

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 20, 2011, 10:32pm: Örülök Márta,hogy felkerestél és tetszett az írás.Említettem már,1952-tőt írtunk,amikor a cselekmény játszódott.Azóta sok víz lefolyt a Nyárádon.Sokan különösnek találták a szereplők jellemét,cselekedeteit,nekünk,akkori diákoknak a viszonyulását az adott helyzetekhez.Hát akkor ez így volt.Nem dramatizáltam az eseményeket,akkori osztály és iskolatársaim az élő tanuk a történtekre.Egy kisdiák viszontagságai elevenednek meg a történetekben,de semmiképp nem azért íródott,hogy egyesekben búskomorságot váltson ki.Köszönöm,hogy megtiszteltél figyelmeddel.

Hozzászólt Kovács Márta Október 20, 2011, 9:56pm: Olvasmányos, élvezetes az irás (nincs hosszú i-m, elnézést). Hát sajnos, ezek a letűnt idők... már az iskolák valami egészen mást képviselnek. Valamiféle kuszaságot az információk dömpingjében, ahol szak-robotokat képeznek... elég lehangoló a helyzet, de azért mégsem mondanám reménytelennek. Sok erőt az iráshoz, nagyon tetszik!

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 20, 2011, 8:42pm: Köszönöm Miklós a baráti biztatást.Ígérem,lesz még folytatás.

Hozzászólt Józsa Miklós Október 20, 2011, 8:31pm: Elnézést! Enyeden

Hozzászólt Józsa Miklós Október 20, 2011, 8:30pm: A pedellusnak (helyi kiejtés szerint bedellus) enyeden is nagyobb tekintélye volt, mint most egy egész tanári karnak.

Gratulálok!

Írd tovább, mert sok az olvasód!

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 20, 2011, 8:06pm: Kedves Irénke!Hát a"nép szava"Petőfi előtt is szent volt(Lásd:A nép nevében című költeményét)Azért bátorkodtam a hasonlattal élni,mert több visszajelzést kaptam a folytatásra.A szeredai diákévek itt befejeződnek,de következnek majd a régeniek,hisz ott voltam nagy diák.Azért félek,nehogy a "túladagolás" áldozatai legyünk.Lehet,hogy most szünet következik.Üdv.Zoltán

Hozzászólt Ősz P.Zoltán Október 20, 2011, 7:48pm: Kedves Csilla,kedves Lajos! Örülök és köszönöm megtisztelő érdeklődésetek és véleményetek.A számadatok tükrében mérlegelve szerény "népszerűségem",hát valóban figyelemre méltó(köszönöm Lajosnak a nyilvántartást)ez nekem is meglepő.Baráti üdvözletem,Zoltán