Szerelem, nemes szív
Írta:Attila-Benczi (Dawn Bat)

Tenger kékje szemében égett
dús lombok alatt nevetett.
Egymás kezét fogva selymes
fűben hason fekve érezték
a körbe ölelő csodát.
Apám démon és én a Halál
gyermekeként szolgálok,
de a szívem az övé,
mert megérintett,s csak ölel
ameddig a világ nem figyel.
Szívem, fogod kedvesem?
Fogom, mert az enyém vagy,
te démon gyermeke.
Érezd a teremtés csodáit,
mert benned van az újjászületés.
A gyümölcsfűzért
derekad köré kötöm,
és kérve kérlek
szeress egyszerű emberként.
Feltámadt a szél, halkan susogva:
Ne tétovázz, adj hálát az Úrnak!
Édes remény szívünkben virágzik
mert a Halál gyermeke és a Teremtés
lánya egymásra talált,
ott, a lombok alatt ...
Mennydörgés és a pokol tüze csatába
szállt, gyermekeik szerelmét nem akarták.
----------------------------------------
Fakó fényben, fűben hevertek szerelmesen...
Egyszerű halandók lettek.