SZILÁGYI DOMOKOSNAK

 Anyám-magyar nyelv- mért szϋlted rossz századba fiadat?

 Írtam volna balladát ,virágot,angyalszárnyakat,

 Nem félelelemből hazudni,imádni borzalmakat.

 Kényszerleszállóként lehet élni tisztességesen?

 Játszottam a szavakkal mint velem a történelem;

 Marha-vagonokba zárt fájdalom az én szégyenem;

 Vigasztalan Jób-mit ér itt szerelmem,költészetem?

 Józan elmém míg engedte ,jó hogy ennyit elmondhattam.

 Szavakból-mint kerek cipót- egy világot összeraktam-

 Az én világom szétesett- alatta összeroskadta