Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Szilvalekvár - ma
Olyan, szinte vágható lekvár, sosem lesz a mi termésünkből, mint a varsolci "Golgotán érett szilvából, amit Birika hozott nekünk, eredeti Dézsházán készült szilkében. Olyan szivesség sem lesz, nincs is, ahogyan ő hozta a "tanárnéni"-nek a kosarában, szőttesbe csomagolt lekvárral teli cserépedényeit, az illatos csemegével. Mert nekünk, gyerekeknek, ez maga a mennyei manna volt, mikor télen ehettünk belőle.
Emlékekből viszont nem lehet megélni, így, mint minden évben, elkezdtem betervezni a dolgot. A szilva októberben az igazi, de nem lehet várni addig, mert a vihar nem kímélte, lefolyt szinte mind a fáról. Bő termés volt idén, valami még maradt is fent. Le kell szedni, nincs hova halogatni, pedig éjszakás héten nehezen tudom ráhangolni magam. Jött a jó idő, motiváló, hamar kialudtam magam és szedelőzködtem. Nagy edények elő. Kint hétágra süt a nap, rövidnadrág, trikó és hajrá már mostam is a kb. 25 kilónyi szilvát. Ami piros (vagyis zöld) még, azt külön szedegettem kompótnak, a kukacos túlérettet a cefrének. Fütyölni sem tudtam végig, sokat meg is eszegettem. Maradt 20 kg a javából. Ledarálni nem akartam, mert úgy az igazi mikor a héjak pöntyörödnek a jó sűrü lekvár között. Mivel olyan sűrű nem lesz mint a Birika üstben főtt "ráérős"(több generációs -Birika, anyósa, no meg a menye) lekvárja, gondoltam kimagozás után négybe vágom (a lányaim "pincos" torkán nehogy megakadjon az egész héj)
Hát aztán így nem volt valami szapora a munka, de a napocska sütött és a napfürdő sem egy utolsó kincs szeptember végén. Végre megtelt a 20 literes lábos. Így ni!szilvalakvár 005.jpg Mégsincs este. Oda is szaporáztam két karika gázra, és kavartam ameddig bírtam. Közben megérkezett irodai dolgozó lányom, ő is nekirugaszkodott. Az éjszaka közeledett, munkába kellett készülődnöm, indulnom.
Ma meg lesz az eredmény, ígérem. Kis alvás után még egy kis sűrítés következik, de elárulom Nketek, hogy már most nagyon finom. Olyan édes, illatos, zamatos, hogy az lenne a vétek, ha ebbe valami ízesítőt tennék. Fahéj, rum, cukor, amire mások esküsznek, csak elrontaná. ( Aki nem így gondolja nyugodtan tegyen bele, ízlése válogatja.)
Két nap kerekedik mire üvegbe tudom, de ha hiszitek ha nem megéri. Még lesz egy kép, ha felkeltem és kész termék lesz belőle.
Már most szilvalekváros jó étvágyat kívánok!
Miután szemtelenül köpköd, színe sötétebbre vált, a fakanál nyomában látom a lábos alját, mehet az üvegekbe. Egy késhegynyi szalicilt belekeverek a biztonság kedvéért. Van egy csőrikés kis merítőkanalam, azzal ügyesen bele tudom varázsolni, kiskanállal is megigazgatom, hogy ne maradjon levegő közötte. Szárazdunszt, a közben elkészült kompóttal együtt. Újra tele a pult, holnap a kamra. Most megérdemlek egy kis kerékpározást, még süt az áldott napocska, a mosogatás megvár.szilvalakvár 006.jpg
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Csergő Katalin Szeptember 24, 2010, 4:34pm
-
Kedves Magdi!Egy barátnőmtől minden évben kapok eredeti,üstben főzött szilvalekvárt,amiből egész évben gazdálkodok.Neked gratulálok a remekül lebonyolított lekvárfőzéshez.Én.most egy másfajta szilvalekvár receptet küldök Neked,amit nem rég kaptam ,megcsináltam ,és az egész családnak nagyon ízlett.
Mandulás szilvalekvár.
10 dkg.cukrot egy nagyobb lábasban karamellizálunk.Hozzáadunk 1 dcl. vizet,főzve feloldjuk,majd hozzáadunk 1 kg.apróra vágott szilvát.Puhára főzzük.
Hozzáadunk 40 dkg.cukrot, zselésítő anyagot és 10 dkg.előzőleg megpirított egész mandulát.Még 1 percig főzzük,majd az előkészített üvegekbe öltjük és a továbbiakban a szokásos módon járunk el.Egy nagyon kellemes,"dulceata"szerü dzsem lesz belőle,ami deszertként fogyasztható.
Én most fejeztem be a zakuszka készítést.El is fáradtam rendesen.Szeretettel üdv.Kati
-
Hozzászólt Dénes Irén Szeptember 24, 2010, 4:03pm
-
Kedves Magdi!
Örülök , hogy ilyen kellemes emlékeket idéz elő benned a varsolci szilvalekvár.Itt Varsolcon ma is hasonló finomakat készitünk. A cibere is nagyon finom ,amit mindig is imádtam .Birika is biztos örül ,ha szólok neki ,hogy irtál a szilvalekvárjáról!Egyébként a hétvégén VARSOLCI NAPOKAT ünnepelünk ,melyre szeretettel várun!Talán még szilvalekvár is lesz a nagy forgatagban!!!
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Szeptember 24, 2010, 3:43pm
-
Nekem amiben ecet van már nem szimpatikus, inkább rászánom azt az időt a keverésre.:-)))
-
-
Lajos honnan tudtad, hogy erről a két eseményről nagyon is emlékezetes élményeim vannak? A tollfosztás Fenesen volt óriási vállalkozás, amikor a belényesi korháznak készítették a párnákat. Esténként, munka végeztével, kukorica levest kaptunk. Pici gyerek voltam, képem is volt erről, de már nem találom, sajna. Mikor édesapám átadta a nagyon sok (pontos számra nem emlékszem) párnát, még iskolaigazgató volt. Milyen hálásak voltak a betegek!
A máléhántás Krasznán volt nagy szokás, alkalom a fiatalok találkozására. Ebből egy-két alkalomra emlékszem.
-
Hozzászólt Szász Veronika Szeptember 24, 2010, 2:03pm
-
Nagyon élvezetes volt a szilvalekvár főzés bemutatása, de nekem van egy egyszerűbb , de nagyszerű "módozatom ". Egy nagyobb lábosba öntök egy pohár ecetet, körbelötykölöm a lábos oldalán, és beleöntöm a kimagozott szilvát.Begyújtom a sütőt, és beteszem a lábost. Amikor felfőtt, leveszem kis lángra, és többet nem foglalkozom vele. Mivel még dolgozó nő vagyok, erre csak délután kerül sor, főzöm a lekvárt éjfélig, akkor kikapcsolom. Aki merész, hagyhatja reggelig is pöszörögni. Én kikapcsolom, mert nyugodtan szeretek aludni. Másnap du. mikor hazaértem a melóból, ismét bedurrantok alá, és ha felfőtt, kis lángon sütöm tovább.Késő estére kész is van, ha nem eléggé édes , az utolsó fél órában kis cukrot is teszek bele. Forró üvegekbe rakom, pici szalicilt szórok a tetejére, lekötöm, jól bebugyolálom, és másnap mehet a kamrába. Igen jó, erőkímélő módja a lekvárfőzésnek, nem ég oda, csak az oldalára picit ami fővés közben rásül, de áztatás után könnyen lemosható.Próbáljátok ki, én a baracklekvárt is így főzöm. Megéri
-
Hozzászólt Huszár Lajos Szeptember 24, 2010, 1:35pm
-
Jó, nagyon jó ! Kerestem benne a ''cibere'' szót, amit biztosan ismersz.....
Szeretnék valamit olvasni tőled pl. a ''tollfosztóról'', vagy a ''máléhántásról''.
Kösz a megjegyzést, kiegészitést a ''Szilágygörcsön'' c. feltett fényképemhez!
További sikerélményt, baráti üdvözlet, Lajos.
-
-
Örülök, hogy emlékeket idéztem fel benned, jókivánságaidat köszönöm.
Barátsággal
Magdi
-
Hozzászólt Áncsán József Szeptember 24, 2010, 11:16am
-
Kedves Magdika!
Leírásod alapján gyermekkorom jutott eszembe, amikor nagymamánál éjszakába nyúlóan kavargattuk a nagy réz üstben puttyogó szurokszerű, de isteni lekvárt.
Köszönöm, hogy megidézted számomra.
Isten áldását, jó egészséget és étvágyat kívánok Debrecenből:
Áncsán Józsi
-
-
Köszi Aurélia az újabb receptet, idén már nem próbálkozom vele, mert most jó nagy adag lett.:-))
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Szeptember 22, 2010, 3:32pm
-
Kedves Magdika!én is főztem valamelyik nap-összevacskoltam ahogy otthon mondják nem vagdostam.Tanultam egy módot most leírom neked-egy nagy edénybe 1dl 10%-os ecetet kell önteni jól elegyengetni hogy mindenhol legyen ecetes majd bele 4 kg szilva és rá 1-1,5 kg cukor -NEM szabad kevergetni egyszer sem .!-5 órát hagyod magában főni.Nagyon finom és nem ég oda csak egyetlen egyszer sem szabad megkavarni mert akkor odasül.Ezt a lerben,sütőben is megcsinálhatod.Na próbáld meg! Sikert hozzá ha még van szilvád! Üdv.A.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz