Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Szobrok, szentek

„A múltat végképp eltörölni”, énekelték a béketábor internacionalistái még nem is oly rég itthon s határainkon túl, szemfényvesztésül vegyítve olykor az acélos uniszólót a szocialista hazafiság fuvolahangjával. Ma, levetve az intert, egyfajta lopakodó nacionalizmus köröz körülünk mindenütt a Kárpát-medencében, s töröl el mindent, ami a múltra, a magyar múltra emlékeztet. Szelídebb változatban a „monarchia-korabeli”, vagy „az osztrák időkből való” címkét ragasztja álságosan a magyar tervező által, magyar munkával, magyar megrendelőnek készített épületre, szoborra, gyárra, intézményre.

Emlékműveket rombolnak Vereckén, a délvidéki partizánterror színhelyein, szobrokat gyaláznak meg a Felvidéken, leszedik vagy átírják (jobb esetben csak kétnyelvűsítik) emléktábláinkat. Sepsiszentgyörgyön például ősszel a Hősök temetője I. világháborús emlékoszlopát „újították fel”. A halottak napi megemlékezők „meglepődve tapasztalták, hogy szokatlan, vadonatúj, fényesre csiszolt, szürkés kőbevonatúvá vált az oszlop”. Silabizálták, hogy „a magyar katonák nevét magyartalanították, s csodálkoztak a város hősi halottait felsoroló táblák előtt, hogy mennyi az idegen név. Történelemhamisításról beszéltek” – írja a Háromszék c. napilap január 23-i számában. Északi szomszédaink is előszeretettel művelik a magyartalanítást (Csák Mátéból így lett Matej Cák, nemrégiben meg már egészen Madagaszkárig merészkedtek, szlovakizálni Benyovszky Móricot – hogy a sok Andrássyováról meg Bebekováról ne is beszéljünk).

A legnagyobb szobor- és emléktábla-állítási mozgalom Erdélyben dúl. Lassan nincs már város, nagyobbacska falu, ahol ne állítanának szobrot vagy Mihai Viteazulnak vagy Avram Iancunak. A magyar történetírásban II. Mihályként említett havasalföldi fejedelmet újabban csakis lóháton öntik bronzba, mint Mátyást Kolozsvárott, hiszen legalább akkora uralkodónak tartják, mint ama rex Mathiast. A román történetírás szerint ő egyesítette volna először a „három román vajdaságot”, Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt. Való igaz, hogy Erdély megtámadása és a győztes sellenberki csata után 1599. november 26-án Gyulafehérváron fejedelemmé választották (Trianonban többek között ez adott jogi alapot Erdély elcsatolásához!), de rövidke itteni regnálás után még Moldva majd Havasalföld éléről is elcsapták e nemzetközi kalandort. Basta csapataival ugyan visszatért hozzánk, megkapaszkodni Erdélyben, harcolni Báthori Zsigmond ellen, de győztes goroszlói csatája után „szövetségesét” a hírhedt zsoldosvezér 1601 augusztusában meggyilkoltatta.

Talán még nála is népszerűbb, szoborszámban mindenképp, Avram Iancu. Kultuszát a román hősök iránti olthatatlan vágy éltette, a Ceausescu rendszer kifejezetten kegyelte, és ez nagyban hozzájárult a személyével kapcsolatos mítosz kialakulásához. Ő lett ,a’ negyvennyolcas forradalmár, ,a’ román népvezér, s emiatt a kortárs román politikusokat, Brateanutól Balcescuig tudatosan halványították el mellette. Még az ének is így szól: ”Avram Iancu vagyunk mind”, s néhol a harang is az ő nevére kong… Iancu-szobor itt, Iancu-szobor ott, Iancu mindenütt. Olyan erdélyi, partiumi települések is állítanak neki szobrot vagy legalább egy emléktáblát, ahol soha nem járt, de tán még nem is hallott róluk „a hegyek hercege”. Az 1848/49-es érchegységi adok-kapok vérengzések román oldali vezérének inkább a történelem süllyesztőjében volna a helye (magyar oldali társához hasonlóan!), mint szoborba öntve ma Erdély közterein. S még egy közös van bennük: Mihai és Iancu sugárúttá lettek! Szinte nincs is olyan nagyvárosa Romániának, ahol a legrangosabb boulvard ne róluk lenne elnevezve.

Az ortodoxia templomépítési láza sem látszik csitulni - újabban meg szentjeik nyomulásának lehetünk szemtanúi. Nemrég jött híre, hogy Szatmárnémeti (Satu-Mare) védőszentet választott, „Constantin si Elena”-t. Csak tudnám, mi köze e két, egyébként tiszteletreméltó szentnek a partiumi városhoz. Remélem, Szent László királyunk Váradját azért elkerüli ez az újraszentesítő igyekezet!

Hazai szoborpurparléink és a vészkorszak hiszterizált megemlékezései közepette azért figyeljünk határainkon túlra is, mert két-három emberöltő múlva…!

(Megjelent a Magyar Hírlap 2014. március 8-i számában)

Megtekintések: 700

Tetszik

22 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt gyuge erzsebet Március 26, 2014, 10:58am: Egyetértek Ozsváth Sándorral meg a többi hozzászólóval tehát egy a véleményünk. Gyermekkoromba iskolai kirándulást szerveztek Déva várára. Szép volt, jó volt! Az élmény elevenen megmaradt! Az akkori szegény családok gyermekei nem ruccantak csak úgy hétvégeken ide-oda! Inkább kapálni a határban valamit ami elmaradt hét közben.Tehát megláttam Déva várát. Majd 2005-2006-ban időskoromba újra eljutottam Dévára. A velem lévők erősködtek menjünk fel a várhoz,de majd hanyat estem a látványtól mikor a hegylábához értem. Ott ki is tört belőlem a botránkozás alig birtak lecsilapitani a leányom meg a párom. Gondolom kérditek mit láthatam?-elmondom! Elöször is oszlopokon egy jóllátható kb.3/3m tábla hirdette magyarul mikor épült kik voltak e vár urai az idők során,persze mind egytől-egyig magyarok! Na, ez ok. de a tábla elébe emelték Decebál szobrát. Amit akkor sehogyse értettem mit is keres ott és ez volt ami annyira megbotránkoztatott, mert akkor szembesültem előszőr egy ilyen ténnyel amit akár a fenti iráshoz lehetne csatolni. Gondolom változás azóta se állt be a Déva várnál ....

Hozzászólt Barta László Március 20, 2014, 3:18pm: Kedves Sándor! Nem véletlenül nyert annak idején díjat Fadrusz lovasszobra! Jó a meglátásod és kitűnő a felvétel is.Gratulálok!

Hozzászólt Bálint Mária Március 19, 2014, 6:31pm: Az meg nem mese, hanem direkt nekem mondta el egy ott a munkálatokat felügyelő személy, - mit tesz a szimpátia -, amikor megkérdeztem, hogy épp befejezték a szoborállítást, miért kell ennyire felturkálni körülötte: azért, mert véletlenül mégis 3 cm-rel alacsonyabb lett a Mihai szobor, s meg kell emelni alulról. Aztán még raktak köréje domborműveket, hogy grandiózusabb legyen, mert mi tagadás, a lovacska igencsak gebe.

Hozzászólt Boros Magdolna Március 19, 2014, 1:49pm: Valóban nagyon szép,...és nem csak a hozzá fűződő érzelmeink teszik széppé!

Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 19, 2014, 11:59am: Olyan gyönyörű lovasszobra, mint Mátyás királyunknak (Fadrusz János alkotása) , soha, senkinek sem lesz Kolozsvárott! Ahhoz egy új Michelangelonak kéne születnie...

Ha ott járok, negyvenöt év óta mindig lefényképezem. A mellékelt fotó tavaly készült, szerintem ez eddigi a legjobb felvételem Fadrusz zseniális művéről. Olyan látószöget választottam, mely nem szokványos, de roppant kifejező.

Hozzászólt Barta László Március 18, 2014, 9:27pm: Annak idején,amikor a kolozsvári Széchenyi teret Ceau. idejében átrendezték és oda szánták "Mihály vitéz" szobrát felállítani,a kolozsváriak tudni vélték,ami több mint biztos,hogy bizony nagy gonddal lemérték volt a Főtéri Mátyás király szobrának magasságát és csak ez után emelték,magasították a "vitéz" szobrát a helyére,nehogy alacsonyabb legyen mint a Mátyás-szobor.!...A tér neve is megváltozott vala...gondolom kitaláljátok:"Mihai Viteazul"-ra. A grandómániát ,az elvakult román nagyzási mániát,hóbortot egy másik kolozsvári téren is "megcsodálhatjuk" ,a régi Hunyadi téren - a Nemzeti Színházzal szemben- Avram Iancu hatalmas oszlopra emelt (fogpiszkálószerű) talapzatán is. Láss világ csodát...!!!

Hozzászólt Bálint Mária Március 15, 2014, 5:31pm: :) A szemetes kukák is, ha azóta ki nem cserélték.

Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 15, 2014, 5:15pm: Zászlónk, Ady! Kék-sárga-piros trikolór még a közkútnál is, Zilahon :-)

Hozzászólt Bálint Mária Március 15, 2014, 3:27pm: http://www.kozterkep.hu/~/10560/wesselenyi_miklos_zilah_fadrusz_jan...

Hozzászólt Bálint Mária Március 15, 2014, 3:26pm: Ady Endre mellszobra a hajdani Wesselényi kollégium előtt. (Mert egyik Wesselényi építtette.)

Egy darabig Ady Endre Líceum is volt, most Silvania főiskola.