Október 29-én, pénteken kiválóan sikerült szüreti ünnepséget szerveztek a gernyeszegi fiatalok. A szüreti mulatság forgatókönyve a hagyományokhoz híven lovas-szekeres felvonulással kezdődött, majd este bállal folytatódott a kultúrotthonban, ahol idén sem maradt el a csősztánc, illetve a szőlőkoszorú árverése.

A csőszöktől megtudtuk, hogy a készülődés, az ünnepség megszervezése már a bál előtt két-három héttel elkezdődött. A fiataloknak be kellett tanulni azelmaradhatatlan csősztáncot, meg kellett vásárolni a nélkülözhetetlen szőlőt.

A bál napján a fiatalok énekelve, zenészek társaságában vonultak végig Gernyeszeg utcáin, hogy hírül adják az eseményt, s meghívják a falu lakosait az esti bálba. A bátrabb legények lóra ültek, a többiek, a lányok
társaságában a szekéren énekeltek. Régi szokás szerint, sok helyen süteménnyel, itallal kínálták meg a hagyományőrző fiatalokat.

Hagyományőrző és karitatív céllal rendezték a mulatságot

A szüreti mulatság fő szervezője idén is az a Szabó István volt, akinek rengeteget köszönhet a település ifjúsága, de az idősebb korosztály is. A kultúrigazgató a Boglárka hagyományőrző tánccsoport vezetőjeként már évek óta oktatja a néptáncot Gernyeszegen, s emellett számos kulturális rendezvény főszervezője. Péntek este Kovács Gyöngyvér a helyi iskola magyartanárnője köszönte meg Szabó István fáradhatatlan közösségépítő munkáját. A tanárnő a gernyeszegi Kópék kultúrcsoport vezetője, amely az est folyamán nagy sikerrel mutatta be a Tóbiás és Kelemen című mesejátékot.
A Kópék színpadi fellépését követően, Szabó István ünnepélyes keretek között nyitotta meg a táncmulatságot. Köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte a Kovács Gyöngyvér magyartanárnő munkáját, majd az Enyed felől, Brassó felől című népdalt énekelte el. „Nagyon szeretem ezt a nótát, s tudtam, hogy a teremben lévők közül is sokan ismerik. Együtt is énekeltek velem (…) A szüreti bál hagyománya még a nagyszüleinktől maradt ránk. Ezt a szép szokást szeretnénk folytatni, megőrizni, beleoltani a fiatalabb nemzedékbe.” – nyilatkozta Szabó István, aki táncházat tervez a hosszú téli estékre. A főszervező elmondta, hogy a rendezvénynek karitatív célja is volt, a kiadások fedezését követően, a megmaradt összeget székelyharisnyák megvásárlására fogják felhasználni. „Zsúfolásig megtelt a kultúrotthon, de a belépőt jelképes 15 lejben állapítottuk meg, amely magába foglalja a vacsorát is. Valószínű nem lesz elég a pénz, de folytatjuk a gyűjtést. A legények ma este priccses nadrágban táncolnak, ami mezőségi viselet. Szeretném, ha rövid időn belül székelyharisnyában léphetnének közönség elé.” – jegyezte meg bizakodóan Szabó István.

Reggelig ropták a táncot

Idén sem maradt el a szokásos csősztánc, majd a közös vacsora következett. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás is, ezért a szervezők ízletes pörkölttel kínálták meg a megjelenteket. Vacsora után
táncra perdült a népes bálozó sereg. A minőségi zenét Mózes Sándor szolgáltatta, aki Bodoni Ildikóval énekelt együtt. Éjfélkor árverésen kelt el a csőszlányok által készített díszes szőlőkoszorú, amelyet a Pecán Miklós
vásárolt meg. A hajnali órákban a férfiak körbeállva elénekelték egymás kedvenc nótáját. A kiváló hangulatnak, s a jó zenének köszönhetően, a táncmulatság reggelig tartott.

Berekméri Edmond